Szolgálat 69. (1986)
Eszmék és események - Kezdetben volt a Szó (A. Schuh)
A szenvedéstörténetben az evangélisták nem említik a farizeusokat! A negatív értelmű „farizeizmus“ minden vallásban fellelhető. (3. rész) A zsidók evangéliumi jellemzésénél ne felejtsük, hogy az újszövetségi írások keletkezésekor már feszültség, sőt sok esetben szakadás volt a két közösség között. „Nincs kizárva tehát egyes esetekben, hogy a zsidók ellenséges vagy legalábbis nem hízelgő emlegetése a születő egyház és a zsidóság történelmi helyzetének tükröződése. Tagadhatatlan azonban az is, hogy küldetésének kezdetétől konfliktusok léptek fel Jézus és egyes zsidó csoportok között — beleértve a farizeusokat.“ A végső szakadást a keresztény egyház és a zsidóság között a pogányság befogadása okozta. Mindenesetre ne azonosítsuk a mai zsidókat azokkal, akik Jézus korában nem hittek neki. A Zsinat tanítása szerint a hit dolgában senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy lelkiismerete ellen cselekedjék, sem pedig megtiltani, hogy kövesse lelkiismereti meggyőződését. Ez a Zsinat által megindított zsidó-keresztény párbeszéd alapja. (4. rész) Külön rész (5.) tárgyal a keresztény liturgia (főleg a húsvét) zsidó gyökereiről. Majd a zsidóság és kereszténység viszonyára utal a történelem folyamán. Buzdítja a keresztényeket, próbálják megérteni a zsidóság és az „ősök földje“ között fennálló kötelék vallásos oldalát. De hozzáfűzi, hogy „Izrael állam létét és politikai döntéseit nem vallási alapon, hanem a nemzetközi jog általános elvei szerint kell értelmezni“. A nép fennmaradását azonban semmi esetre se tekintsük büntetésnek vagy „a keresztény apologetika élő bizonyítékának“, mint ahogy egy régibb felfogás tartotta. (6. rész) „Hagyományaink annyira rokonságban állnak, hogy egymásról tudomást kell vennünk. Minden szinten fejleszteni kell a kölcsönös ismeretet.“ R. KEZDETBEN VOLT A SZÓ (IGE) Elmélkedés János evangéliumának bevezető sorairól János azt állítja, hogy kezdetben a Szó volt. Miért nem mondja, hogy a Tett? Ez az elmélkedés attól a benyomástól szeretne megszabadítani, hogy János evangéliumának nyitánya csupán üres játék a szavakkal. Ki volt ez az ember, Jézus? Máté szerint: A zsidók királya, a messiás. A görögök azonban ezzel a kifejezéssel semmit sem tudtak kezdeni. így Lukács, aki a pogányok számára írt, Jézust a „világ urának“ nevezi. A görögök sok urat, „kyrioi“, ismertek. Ezért állítja Jézusról, hogy ő az egyetlen Úr s egyszersmind egészen más természetű, mint a sok evilági uraság. János ismét másként fogalmaz: Jézus a Szó. Mit akar evvel mondani? Van ennek jelentősége számunkra? 6 81
