Szolgálat 69. (1986)
Tanulmányok - Weissmahr Béla: Jézus Krisztus feltámadásának valósága
majd meglátják őt. Lukács evangéliuma továbbá azt a benyomást kelti, hogy Jézus feltámadása, megjelenései, sőt még mennybemenetele Is ugyanazon a napon, húsvét vasárnapján történt. Az Apostolok Cselekedetei viszont azt állítja, hogy Jézus a feltámadása utáni negyvenedik napon ment fel a mennybe. Az üres sírra vonatkozó elbeszélésekkel kapcsolatban rá lehet mutatni bizonyos legendásnak tartható vonásokra, így pl. angyalok megjelenésére. Számuk a különböző elbeszélésekben különbözik. A legősibb szöveg pedig, amely beszámol Jézus feltámadásáról: az 1. Korintusi levél, nem említi az üres sírt. A történetkritikai érvelés mögött azonban egy második szint is meghúzódik. Ezt általában nem szokták kihangsúlyozni, pedig a kritikus álláspont megfogalmazódása szempontjából ez a döntő. Arról van szó, hogy ki hogyan vélekedik a valóságról. Azaz: ezen a szinten néha többé, néha kevésbé átgondolt filozófiai álláspont fejeződik ki. Itt jönnek létre a döntések, melyek már eleve meghatározzák a történetkritikai érvelés menetét. Aki ugyanis már eleve meg van győződve arról, hogy egy olyan esemény, mint Jézus feltámadása, lehetetlen, az nyilván egészen más szemmel fogja ezeket a szövegeket olvasni, mint az, aki képes számolni ezzel a lehetőséggel is. Ha tehát feltesszük magunknak a kérdést: Hihet-e egy értelmét használó, józan ember Jézus feltámadásában? — akkor mindkét szintet tekintetbe kell vennünk. Egyrészt arra kell törekednünk, hogy a rendelkezésünkre álló szövegek fényében megválaszoljuk a kérdést: Mi történt tulajdonképpen a tanítványokkal az első húsvétvasárnapon, pontosabban a Jézus halálát követő hetekben? Másrészt, foglalkoznunk kell a filozófiai jellegű problémával: Lehetséges-e egyáltalán olyasmi mint Jézus feltámadása? III. A hagyomány megbízhatósága Az első húsvét vasárnapján történtekről az újszövetségi iratokon kívül más forrásaink nincsenek. Ezekben a szövegekben Jézus tanítványai arról tanúskodnak, hogy „látták" Jézust, és hogy sírját üresen találták. Itt felvetődik egy kérdés. Ezeket a szövegeket, legalább is részben, aránylag későn jegyezték le, s az eseményekről adott leírások sem egyeztethetők össze mindenben egész pontosan. Ennek ellenére, a szövegek segítségével elegendően megközelíthető-e az, amit a tanítványok megéltek és megtapasztaltak? — A következőkben röviden meg akarjuk mutatni, hogy a húsvéti események lényeges mozzanataira vonatkozóan bizonyossággal rendelkezünk akkor is, ha az első húsvét eseményeinek lefolyása nem rekonstruálható minden részletében. Vagyis nem követünk el ostobaságot, ha elfogadjuk az apostolok tanítását. A húsvéti események lényeges mozzanatai közé számítjuk Jézus megjelenéseit, de ezen kívül az üres sírt is. a) A megjelenések kérdése , A megjelenések egymásutánját és lefolyásának pontos részleteit ma azért nem tudjuk már megadni, mivel az őskeresztények ezekkel az eseményekkel 8
