Szolgálat 69. (1986)
Az egyház szava - A Második Rendkívüli Szinódus zárónyilatkozata
a katolikusokat, ismerjék fel, őrizzék meg és fejlesszék a bennük található erkölcsi és kulturális értékeket. Mindezt okosan és szeretettel, párbeszédben és együttműködve a többi vallások követőivel, s ugyanakkor tanúskodva a keresztény hitről és életről (vö. NAE 2). A Zsinat azt is állította, hogy Isten egyetlen jóakaratú embertői sem tagadja meg az üdvösség lehetőségét (vö. LG 16). A párbeszéd gyakorlati módozatai függnek a helyi lehetőségektől és körülményektől. Mindez érvényes a nem-hívőkkel folytatott párbeszédre is. Ne állítsuk szembe a párbeszédet és a misszionálást. Az igazi párbeszédben az ember megnyitja szívét és közli bensejét beszélőtársával. Ezen felül, Krisztus minden keresztényt megbízott, tegyenek minden embert tanítványává (Mt 28,18). Ilyen értelemben Isten minden párbeszédet a keresztények és nemkeresztények, illetve nem-hívők között útnak használhat fel kegyelme teljességének közlésére. 6. Megkülönböztetett elkötelezettség a szegények iránt és az emberi fejlődés A II. Vatikáni Zsinat után az egyház tudatosabban vállalta küldetését a szegények, elnyomottak, útszélre sodródottak szolgálatára. Ezt a megkülönböztetett elkötelezettséget ne tekintsük kizárólagosnak; ragyogja be az Evangélium igazi fénye. Jézus Krisztus boldognak hirdette a szegényeket (Mt 5,3; Lk 6,20) és ó maga is szegény akart lenni értünk (2Kor 8,9). Az anyagi szegénység mellett a szegénység bizonyos formájának tekinthetjük a szabadság, valamint a lelki javak nélkülözését is. Ez a nélkülözés különösképpen is gyötrelmes, amikor a vallásszabadságot erőszakkal nyomják el. Az Egyház kötelessége, hogy felemelje prófétai szavát a szegénység és elnyomás minden formája ellen, mindenütt védje és előmozdítsa az emberi személy alapvető és elidegeníthetetlen jogait. Érvényes ez főleg az emberi életre: védelmezze kezdetétől fogva, oltalmazza mindenféle támadással szemben, és hatékonyan segítse elő minden szempontból. A Zsinat közösséget vállal azokkal a testvérekkel és nővérekkel, akik hitük, vagy az igazságosság előmozdítása miatt üldözést szenvednek; Istenhez emeli imáit értük. Az Egyháznak a világ üdvözítésére irányuló küldetését mindent átfogó teljességében tekintsük. Jóllehet ez a küldetés lelki, magába foglalja az ember fejlődését evilági síkon is. Ennélfogva az Egyház küldetését semmi esetre sem szűkíthetjük le egy bárhogyan is értelmezett monizmusra. Ez a küldetés világos megkülönböztetést foglal magába, de nem a természetes és a kegyelmi szempontok szétválasztását. Az ilyen kettősség nem dualizmus. Kerüljük tehát a téves és felesleges szembeállításokat, pl. a lelki küldetés és a világ szolgálata között. Haladjunk túl rajtuk. , A világ állandó átalakuláson megy át. Újra meg újra elemeznünk kell tehát az idők jeleit, hogy világosabban ragyogjon az örömhír, és az egyház erőtelje70
