Szolgálat 69. (1986)
Az egyház szava - A Második Rendkívüli Szinódus zárónyilatkozata
hasznosságukat, még kevésbé szükségességüket. Ezekben a konferenciákban egy ország, vagy közös terület püspökei együttesen gyakorolják lelkipásztori feladatukat (vö. CD 38; CIC 447 kán.). A püspökkari konferenciák működésükben tartsák szem előtt az egész egyház javát, azaz szolgálják az egységet. Ugyanakkor ne feledkezzenek meg minden egyes püspök elidegeníthetetlen felelősségéről az egyetemes egyházzal és saját helyi egyházával szemben. 6. Részvétel és együttes felelősség az egyházban Az egyház kommunió, ezért minden szintje köteles részt venni életében és érte közösen felelősséget vállalni. Ez az általános elv a különféle körülményeknek megfelelően különböző módon érvényesül. A püspök és papjai közötti viszony az egyházi rend szentségére épül. A papok bizonyos módon a püspököt jelenítik meg az egyes helyi hívő-közösségekben. Magukra vállalják feladatait és gondjait a mindennapi tevékenységben (vö. LG 28). Éppen ezért uralkodjék baráti és bizalommal teljes kapcsolat a püspök és papjai között. A püspökök hálájukat fejezik ki papjaiknak, akikre a Zsinat utáni időkben oroszlánrész hárult a Zsinat alkalmazásában (vö. OT 1). Erőikhez képest közel akarnak állni papjaikhoz és segítséget, támogatást kívánnak nekik nyújtani főleg plébániai, gyakran nehézségekkel teli feladataikban. Elő kell mozdítani az együttműködés szellemét a diakónusokkal. Hasonlóképpen a püspök és a helyi egyházban dolgozó szerzetesek és szerzetesnők között is. A II. Vatikáni Zsinat óta, szerencsésen, új stílus alakult ki a hívek és a papság együttműködésében. A Zsinat legértékesebb gyümölcsei közé számít, hogy igen sok világi hívő készségesen bocsátotta magát az egyház szolgálatára. Újból tapasztalhatjuk, hogy mindnyájan vagyunk az egyház. Az utóbbi években sok vita folyt a nők hivatásáról és feladatáról. Az egyháznak ügyelnie kell a nők részvételének módjára: sajátos adományaiknak megfelelően állhassanak az egyház szolgálatára, és kapjanak nagyobb lehetőségeket az apostolkodás különféle területein (vö. AA 9). A lelkipásztorok fogadják hálával és mozdítsák elő a nők közreműködését az egyház tevékenységében. A Zsinat szerint a fiatalok az egyház reménysége (vö. GE 2). A Szinódus külön szeretettel és nagy bizalommal fordul a fiatalokhoz, sokat vár nagylelkű elkötelezettségüktől. Buzdítja őket: tegyék magukévá a Zsinat örökségét, alkalmazzák lendülettel, és így töltsék be szerepüket az egyház küldetésében. Mivel az egyház kommunió, az új „egyházi bázisközösségek“ — amennyiben valóban az egyház egységében élnek — hiteles kifejezői és eszközei egy még mélyebb közösség (kommunió) kialakulásának. Az egyház jövőjének reményteljes ígéretei (EN 5). •* 67
