Szolgálat 71. (1985)
Eszmék és események - A pápa kolumbiai útja (Mustó P. - R.)
ESZMÉK ÉS ESEMÉNYEK A PÁPA KOLUMBIAI ÜTJA Útikalauzként Kedves Barátaim! Arra kértek, hogy számoljak be a Szentatya kolumbiai látogatásáról. Örömmel tennék eleget a felkérésnek, de egyéb kötelezettségeim miatt nem vehetek részt a pápa és a kolumbiai nép találkozóján: július és augusztus folyamán nem tartózkodom Kolumbiában. De gondoltam, talán érdemes néhány sorban megrajzolni ennek a látogatásnak a hátterét, felvázolni Kolumbia néhány problémáját. Segíthet, hogy helyesebben értékelhessük a pápa látogatását: mennyiben adott feleletet ennek a mélyen hívő, de keresztútját járó népnek a kérdéseire, kereséseire. Valószínűleg tudjuk, hogy Kolumbia kb. 28 millió lakosának 95 %-a katolikus keresztségben részesült. De nemcsak papíron keresztények: gyökeresen hívő nép, amely — talán néha a maga módján, de lényegében helyes úton — az evangéliumi hitben keresi a megoldást az élet alapvető kérdéseire. Sőt maga a hivatalos állami élet is katolikusként szerepel: az egyház és az állam szétválasztása még nem történt meg teljesen. Ezért van, hogy mindegyik államfő, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartozik s attól is, hogy személyesen mennyire éli hitét, minden évben egész kormányával együtt megújítja az ország felajánlását Jézus Szívének. A házassági jog terén az állam éppen olyan érvényesnek tartja a csak egyházilag megkötött házasságot, mint a polgárit. Akik csak civil hatóság előtt kötöttek házasságot, esetleg elválhatnak később; míg az egyházilag megkötött házasság az állam törvényei szerint is felbonthatatlan. Ugyanakkor azonban Kolumbia az ún. „Harmadik világ“ országaihoz — bár nem a legszegényebbjeihez — tartozik. Természeti kincsekben elég gazdag, bizonyos iparral is rendelkezik. A lakosság nagy része mégis embertelen körülmények között tengődik. Bogota utcái tele vannak „gaminos“-szokkal: önmagukra hagyott, koldulásból, rablásból, utcán élő és háló gyermekek és tizenévesek ezreivel! Kiáltok a faji különbségek és osztályellentétek. A legkisemmi- zettebbek az indián őslakók s utódaik, illetve a meszticek (a lakosság kb. 2/3-a). Egy fokkal felettük állnak az Afrikából behurcolt feketék leszármazottai. A nép nagy tömegének ténylegesen semmi szava sincs, jogait nem védheti meg törvényes úton. A tényleges hatalmat egy feudális-tőkés, spanyol eredetű („fehér“) kisebbség tartja a kezében. Évtizedeken át tartó forradalmak és polgárháborúk után, csaknem 30 évvel ezelőtt a két fő ellenfél, a Partido Conservador és a Partido Liberal (Konzerva80
