Szolgálat 71. (1985)

Tanulmányok - Fila Béla: A lélek útja Isten felé

vezése, intézményesítése. Sokan elmerülnek az élet külsőségét alkotó mechanizmusokban. Az élet külső struktúráinak átalakítása, tökéletesítése, a jólét fokozása nem jár mindig együtt bensőséges, hiteles élettel. Ha komolyan számolnánk az ember rendeltetésével, belső erőforrásaival, a létezés középpontjával, akkor másképpen kellene élnünk. Sajnos olykor sok élet hirtelen összeomlik, mert mesterséges szerkezetekre, alaptalan elképzelésekre épült. A jól fölépített és megszervezett tárgyi világban, az élet felszínén széttöredezik az élet, elhomályosul a létezés tudata, elvész az élet értelme, elhalványul az élet rendeltetése. Nagyon sok embert beledobnak a világba anélkül, hogy fölvilágosítanák végső rendeltetéséről. Nagyon sok ember forgolódik a világban anélkül, hogy látná annak végső célját. Igen fontos feladat manapság ráébreszteni a lelkeket létezésük mélységeire, az emberi élet természetfeletti rendeltetésére.

Súlyos problémák állanak a korszerű lelkiség kialakítása előtt. A törekvéseket jellemzi: a forrásokhoz való visszanyúlás, nyitottság a világ és a világvallások felé. Új hangsúlyt kap a liturgia, a Szentírás és a közösségi élet. Feszültség keletkezik — a kereszténységen belül — az elmélet és a gyakorlat között. Ezért a teológusok — a kinyilatkoztatás talaján állva — megkezdték a párbeszédet korunk minden jelentős szellemi áramlatával. A II. Vatikáni Zsinat modellt nyújtott a hagyományos kérdések újszerű átdolgozására és az új kérdések átvételére és befogadására. A lelki élet megújulása attól függ, hogyan szembesül a kereszténység a kor égető nehézségeivel, milyen választ ad a kor időszerű kérdéseire. J. Sudbrack német teológus szerint öt alapvető kérdés vár megoldásra (Herders Th. Taschenlexikon 7. B. 129—130 o.).

Az első feladat az új hermeneutika kidolgozása. Nemcsak érintkezésbe kell kerülni a mai ember lelki világával, nemcsak újra kell olvasni a Szentírást, hanem új értelmet is kell adni mindannak, amivel kapcsolatba kerülünk. A hermeneutika tudománya tárja föl a szellemi alkotások, események igazságát és értelmét. A keresztény hit, a keresztény élet is benne áll a történelem folyamatában és ezért történeti jellege van. A hit történetének is megvannak a maga útjai, kerülő- és tévútjai. A keresztény élet Isten titkába vezet, de ez az út a történelmen és az emberi sorson keresztül visz Isten végtelen titkába.

A másik korszerű feladat az új emberkép elsajátítása. A lélektan, az antropológia új felismeréseit át kell gondolni keresztény szempontból és úgy alkalmazni. Igen nagy bonyodalmak és mélységek tárultak föl az új kutatások nyomán.

Aztán komolyan számolnunk kell az új világképpel. Egyre jobban eltolódik a hangsúly a világ megismeréséről a világ átalakítása felé. A világban kialakított helyzettől függ, hogyan találkozik az ember a világban Istennel, hogyan fejlődik a szemlélődő és a cselekvő élet kapcsolata.

Egészen új feladatként jelentkezik az ember viszonya a világvallásokhoz. A világvallásokkal kibontakozó párbeszéd új megvilágításba helyezi a vallás szerepét, a vallásos értékek jelentőségét.

6