Szolgálat 71. (1985)

Mai lelkiségi irányok

lyekre ma meg kell felelnie a kereszténységnek. Claude Dagens elsősorban a lelki vezetőnek kíván segítséget nyújtani. Egyrészt kifejti a modern lelkiségi mozgalmak uralkodó vonásait, másrészt támpontokat nyújt, hogy a lelki életben régóta ismert „szellemek megkülönböztetése“ segítségével egybeépíthessük a régit és az újat. Alszeghy Zoltán pedig a mindennapos tapasztalatból emel ki néhány „kísértést“, amely arra csábít, hogy rosszul műveljük a jót. Vagyis rámutat a modern lelkiség néhány buktatójára.

Helyszűke miatt nem tárgyaljuk azokat a mozgalmakat, amelyekről az utóbbi évek folyamán már magyar nyelven is megjelentek könyvek, részletesebb ismertetések. Ilyenek pl. a karizmatikus mozgalom, Teréz anya műve, a taizéi lelkiség.

A szorosabb értelemben vett lelkiségi mozgalmak közül Péteri András a Fokoláre főbb vonásait mutatja be. Központjában korunk egyik legégetőbb kérdése, az egység, főleg a felekezeti egység áll, amiről 40—50 éve nem igen beszéltünk. A mozgalom magját világban élő és dolgozó, hármas fogadalommal elkötelezett nők és férfiak alkotják. Kialakult azonban a házas fokolárék ága is, akik szintén fogadalomnak megfelelő ígérettel szentelik magukat az Ideál megvalósítására. A három tagozat százezreket lelkesít és ihlet az egész világon Krisztus mélyebb követésére. A családi lelkiség korunk másik követelménye. Igen sok mozgalom (pl. a francia eredetű Équipes de Notre Dame, az Ausztriában elterjedt Kána-mozgalom stb.) végez ezen a téren mélyszántást. Lelóczky Gyula a spanyol eredetű, de angol elnevezése alatt ismert „Marriage Encounter“ (Házastársak Találkozója) kezdeményezést ismerteti. Gyökeret vert már az egész világon. Ezenfelül jelentős módszertani elemeket nyújt a házastársaknak szentségi életük újjáébresztésére, kiteljesítésére.

Igen sok szó esik ma a világiak lelkiségéről. A Zsinat óta világossá vált, hogy alapvető teológiai és lelkipásztori kezdeményezésekre van szükség ezen a téren, igen sok feladat vár itt ránk. Siegfried Muhretr. három gyermekes családapa, teológiai doktor, s az egyik osztrák püspökség sajtóreferense. Saját tapasztalatait és elgondolásait vetette papírra, kérésünkre. Varga Pál bécsi plébános szintén nem elméletileg fejtegeti, hogy mit kellene tenni a ma ugyancsak sokat emlegetett plébániai lelkiség terén. Elmondja, hogy milyen lelkiséget és milyen módon próbál kifejleszteni közösségében.

Szent Pál szellemében olvassuk jelen számunk tanulmányait: Vizsgáljuk meg mit sugall a Lélek, s kövessük azt, ami jó!

4