Szolgálat 71. (1985)

Tanulmányok - Claude Dagens: Mai lelkiségi mozgalmak

A Szentírásnak és az egyháztörténelemnek ez az olvasási módja minden bizonnyal megmutatja, hogy manapság az ember szabadabban, kevesebb félelemmel, kevésbé bonyolultan hisz Isten hatalmában, aki képes arra, hogy a történelem kavargásában ismét valami újat teremtsen. Kétségtelen, hogy ez a szemléletmód néha naív, érzelgős vagy hiányos. Mindenesetre azt bizonyítja, hogy be akarnak illeszkedni az Egyház, a próféták, az apostolok, a vértanúk, az egyházatyák és a szentek nagy Hagyományába. Ezért reményre jogosít fel.

II. Teológiai kérdések

Nem feladatom, hogy következtetéseket vonjak le vagy javaslatokat tegyek. Mindössze arra szorítkozom, hogy megfogalmazzak néhány olyan teológiai kérdést, amelyeket ezek az új lelkiségi mozgalmak vetnek fel. Véleményem szerint ezek a kérdések három területen merülnek fel: az istenképnél, az Egyházzal kapcsolatban és a történelem jelentésére vonatkozóan.

1. Hogy Istent transzcendenciájában, szabadságában és kezdeményezésében ragadják meg, számomra magától értetődő. Ezt a transzcendenciát azonban szinte azonnal jelenlétként, többé-kevésbé közvetlen befolyásként értelmezik, ami hatalmába keríti az embert.

Nem kellene-e azonban ugyanúgy elismernünk, hogy Isten transzcendenciája távolságot is foglal magába? Mielőtt meghódítana és megragadna tisztel minket: a tisztelet pedig egyszerre távolságot és bizalmat jelent. Néha ezt gondolom: ezeknek a megtérteknek még fel kell fedezniük, hogy Ábrahám, Jákob, Mária és Péter Istenének misztériuma nemcsak egy jelenlét intenzitásában

mutatkozik meg, hanem ö ugyanakkor felmérhetetlen mélységet is jelent----Mindig kisiklik fogalmaink köréből.

Másrészt, ha pozitív az a tény, hogy biztosak vagyunk bennünk való hatékony működésében, nem szabad azt gondolnunk, hogy ez a tevékenység a hívő szabadságának kárára van. Csalóka lehet a nagy misztikus lelkesedés. Isten jelenléte soha nem zárja le az embert annyira, hogy az ne figyelhessen a hétköznapi élet dolgaira. Vigyázat Istennek erre az embert elborító jelenlétére! Minél inkább működik bennünk Isten, az igazi Isten, annál inkább lesz szabadságunk hajlékony, nyitott és egyszerű.

2. Milyen a kapcsolat az Egyházzal? Milyen ez az Egyház? Kétségtelen, hogy ez a döntő kérdés. A mai fiatalok közül sokan igen távol érzik magukat az Egyháztól. Többé már nem az Egyház vezeti el őket a hitre, hanem a lelki élmény. Ez a fejlődés lehet igen pozitív. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy valakit bevezessünk az Egyházba mint Isten ajándékának misztériumába.

Ez a bevezetés megtéréseket, olykor igen komoly megtéréseket kíván. Az Egyház nem valami látványosság, amelyet az ember kívülről szemlél, olyannyir- ra, hogy joga legyen ezt mondani: ez tetszik, ez viszont nem tetszik. Az Egyházat nem lehet lefokozni arra a csoportra vagy közösségre, amelyet az ember maga választott önmaga számára, mivel abban érzi jól magát. Az Egyház mindenek előtt ajándék. Az Egyház nem a szépségről, hatékonyságról vagy kom21