Szolgálat 68. (1985)
Eszmék és események - Az egyetemes egyház: a helyi egyházak közössége (L. Örsy)
Add kegyelmedet, hogy Igent mondjunk Neked most, és amíg csak élünk. Amen. G. Danneels Malines-Bruxelles bíboros érseke AZ EGYETEMES EGYHÁZ: A HELYI EGYHÁZAK KÖZÖSSÉGE Nem úgy határozza meg a Zsinat az Egyetemes Egyházat, mint valami hatalmas világméretű szervezetet. De a helyi egyházakat sem értelmezi úgy, mint az Egyetemes Egyház élettelen, pusztán igazgatási egységeit. Nem úgy tekint a pápára sem, mint a földgolyó püspökére. A helyi püspököket sem nevezi a pápa megbizottainak. Ősi hagyományokhoz híven, úgy mutatja be a Zsinat az Egyetemes Egyházat, mint a helyi egyházak kommunióját, szerves közösségét; közülük egyik, a római egyház elnököl. Eszerint a pápa, Róma helyi püspöke, mindegyikük egységének záloga és a többi püspök pedig az ő testvére. Különbözik a két felfogás. Az egyik csak az Egyetemes Egyház részeinek veszi a helyi egyházakat, mintha ezek nem is igényelhetnének egyediséget. A másik nézet viszont elismeri, hogy az Isten Lelke hívta életre a helyi egyházakat; ezek a helyi talajon nőnek, nemcsak a központ táplálja őket, hanem saját környezetük is. Semmiképpen sincs a Zsinat a pápa primátusa ellen azzal, hogy kihangsúlyozza az ősi hitet, mely szerint az Egyetemes Egyház a helyi egyházak közössége. Sőt, éppen ellenkezőleg. „Az (egyetemes) egyházi közösségen belül törvényesen léteznek részegyházak, melyek saját hagyományaikat követik, miközben sértetlenül megmarad a primátus Péter székénél“ (LG 13). Miután a Zsinat megerősítette a primátus hittételét, segíteni igyekezett a helyi egyházaknak, hogy felpezsdüljön életük. Biztosítani akarta, hogy el ne vesszenek egy világméretű szervezetben, mint annak színtelen és kifejezés nélküli egységei. Ezért a Zsinat világosan kimondta, hogy a püspökök nem pusztán a pápa megbízottai és küldöttei. Hatalmukat a Szentlélektől kapták, aki fölszerelésükkor rendelte őket a nép szolgálatára. A legtöbb, amit a pápa tehet, hogy kijelöli feladatukat az egyetemes közösségen belül. Ember nem adhatja meg azt, amiben csak a szentség részesíthet. „A püspökök maguk is a Szentlélek rendeléséből lépnek (az eredetiben positi: lettek belehelyezve) az apostolok örökébe, mint a lelkek pásztorai, és a római pápával együtt, az ő fősége alatt az a küldetésük, hogy állandósítsák Krisztusnak, az örök pásztornak a művét“ (CD 2). A Zsinat szerint egyképpen a Szentlélek jelöli ki és küldi a pápát és a püspököket. Azaz, alapjában véve a püspököket se nem jelöli ki, se nem küldi a 94