Szolgálat 68. (1985)
Tanulmányok - Teleki Béla: Fénycsóva a „Déli-Föld“ egén
Az érsek pedig azért hadakozott, hogy püspöktársai biztosítsanak szabad kezet a laikusoknak. De a főpapok ellenálltak: „A laikusok tevékenysége — mondotta képviselőjük, Kelly érsek — csak magán és családi ájtatosságokban fejeződhet ki, de ez is kizárólag a papok tanítása szerint és irányításával történhet.“ A vita a Hittani Kongregáció elé kerül. A „salamoni megoldás (1957): mindkét félnek igaza van! A Római okmány szerint: „A hierarchia köteles szellemi és erkölcsi képzést nyújtani a laikusoknak, de nem avatkozhat bele a társulatok ügyeibe és a politikai vitákba!“ Mannix tehát elégedett lehet. Igaz, de a másik mondat teljesen elkeserítette őt és befagyasztotta a laikusok szabad mozgását: „A püspökök által alapított társulatok... tartsák magukat távol a szervezetek és politikai pártok aktivitásaitól és vitáitól.“ A következő évben le is sújtott Kelly érsek ezirányú parancsa minden ausztráliai katolikus laikus társulatra és szövetségre. Mit tehetett tehát a „déli föld“ egyháza? Várt a II. Vatikáni Zsinatra. Végezetül, ki volt tulajdonképpen Dr. Mannix Dániel? Fénycsóva a „déli föld“ egén. ötven éven át századunk ausztráliai egyházának vezéregyénisége, hőse. Bátran kimondta azt, amit mások gondolni sem mertek. Stílusa kellemes és szabatos, de erőteljes. Nem tartott hosszú beszédeket. Hallgatóságát gyakran megnevettette. Magához vonzotta a katolikus munkásosztályt. Püspökké szentelésének aranyjubileumán (1962) ezt mondja róla Sir Balte: „Habár nem vagyok katolikus, mégis hiszem, hogy a Mindenható azért adott ilyen hosszú életet kegyelmes úrnak, hogy eredményesen hajthasson végre soksok újítást.“ Gilroy bíboros pedig kiemelte az ötvenéves püspöki jubileumon: „Mannix érsek megújulást váltott ki, amely elterjedt és áthatotta a katolikus élet minden rétegét, méghozzá nemcsak Melbourne-ben, hanem egész Ausztráliában.“ Dr. Mannix „bűnei“: Követelte az igazságosságot és az egyenjogúságot a katolikusoknak is, érvelt a katolj^us nevelés jogossága mellett, hónaalá nyúlt a laikusoknak, meg-nem-alkuvó társadalmi és erkölcsi erőt jelentett és nem volt hajlandó hallgatni. Ausztrália arculata végülis megváltozott Melbourne érsekének működése, fáradozása és megpróbáltatásai nyomán. Századunk közepéig, az élet pereméről, a katolikusok is bevonulhattak a társadalmi életbe. A zárt hivatások (orvos, jogász, egyetemi tanár...) megnyíltak, sőt a politikai élet hétpecsétes kapui is feltárultak előttük. A katolikusok nem másodrangú polgárok többé, hanem közkedvelt és kívánatos munkatársak a kontinens jövőjének építésében. Megkésve ugyan, de a katolikus nevelésügy is állami támogatást élvez 1967-től. A Zsinat pedig lehetővé tette, hogy a laikusok részt vegyenek az Egyház apostoli munkájában, sőt a helyi egyház vezetésében is. És mindez azért valósulhatott meg Ausztrália egyházában, mert Mannix érsek Írón volt Isten kezében, aki görbe vonalakon ugyan, de egyenesen írja népe történelmét. 79 r
