Szolgálat 68. (1985)
Tanulmányok - Babos István: A katolikus egyház Észak-Amerikában
nyiben az amerikai egyházat szolgálja és annak sajátos problémáira ad választ. Az adott keretek között csak egy-két jellemzőbb szempontot említünk meg és ezzel kapcsolatban pár nevet, akik ezt az irányt képviselik. Nem törekedhetünk teljességre. Az amerikai Katolikus Teológiai Társaság (1961-ben alapították) 1983-ban 12.000 taggal büszkélkedett. Az amerikai teológia, közéleti teológia. Erre talán legjellemzőbb példa Fr. John Courtney Murray SJ vitája a washingtoni Katolikus Egyetem teológusaival a II. Vatikáni Zsinat előtt. Fr. Murray eleinte a Theological Studies, az egyik nívósabb teológiai folyóirat lapjain, majd könyveiben vitázott a Katolikus Egyetem teológusaival, akiknek írásai a „The American Ecclesiastical Review“-ben jelentek meg. Ez utóbbi csoport védte a hagyományos tanítást, miszerint csak az igazságnak van létjogosultsága, a tévedést ki kell gyomlálni. Ezt az önmagában igaz elvet úgy magyarázták, hogy maga az államhatalom álljon ki az igazság mellett, amelyet — szerintük — a katolikus álláspont képvisel. A vita a napi sajtót is érdekelte. Felvetették a kérdést, hogy mi lesz akkor, ha a katolikusok többségbe jutnak? Ráerőszakolják vallási meggyőződésüket a többiekre? Fr. Murray a washingtoni csoporttal szemben nem elvontan, hanem történelmi helyzetében szemlélte az embert, aki egyrészt Isten gyermeke, másrészt az állam polgára. Az egyénnek mindkét szerepben vannak elidegeníthetetlen jogai, amelyeket gyakorolhat egy demokratikus társadalomban. Az állam és az egyház közötti harmónia az egyénben valósul meg: mint polgár gyakorolja és tiszteletben tartja az állam biztosította jogokat, mint a vallási közösség tagja (hívő) pedig tanúságot tesz az evangélium tanítása mellett. Fr. Murray egy ideig magára vonta az egyházi hatóságok nemtetszését. Később Spellman kardinális ajánlatára XXIII. János pápa kinevezte zsinati szakértőnek. Mire azonban Rómába érkezett, a vallásszabadságról szóló tervezet lekerült a napirendről. Fr. Murray meggyőzte az amerikai püspököket a kérdés fontosságáról. így nagyrészt Fr. Murraynak köszönhető a vallásszabadságról szóló zsinati nyilatkozat. Két dolog jellemző a közéleti teológiára: Az egyik, hogy a mindennapi életből felmerülő kérdésekkel foglalkozik; a másik pedig, hogy nyelvezete nem az örök igazságot akarja egyszer és mindenkorra kifejezni, hanem a rádió, televízió és sajtó köznapi nyelvén a mai emberrel megértetni. Erre szintén példa Fr. Murray munkássága. Inkább szélesebb rétegeknek érthető nyelven, és nem vallásos szimbólumokban fejezte 'ki mondanivalóját. A közéleti kérdések többször kapcsolatfelvételre késztetik a különböző egyházakat. így könnyű volt számukra követni XXIII. János pápa tanácsát: ne az elválasztó falakat emeljük egyre magasabbra, hanem keressük az egybekötő szálakat. A kölcsönös megértést szolgálja az ökumenikus teológia. (Pl. „Journal of Ecumenical Studies“, amit a Duquesne Egyetem ad ki.) Katolikus részről kiemelkedő munkát végez ezen a téren Fr. Avery Dulles SJ, aki 46
