Szolgálat 67. (1985)
Tanulmányok - Walter Kasper: Papi lét és küldetés
hanem a papi szolgálatnak megfelelő lelkiség, életforma. A mondottak alapján ugyanis a pap igeszolgálattal, a szentségek kiszolgálásával és lelkipásztorkodással jeleníti meg Jézus Krisztust. Nem válhat tehát hivatalnokká. Teljesen fel kell olvadnia Jézus életformájában, hogy egészen Jézus leikéből élhessen, ebben cselekedhessen. Üresítse ki önmagát, hogy egészen Jézus Lelke tölt- hesse be, aki rajta keresztül próbálja megjeleníteni, itt és most, Jézus Krisztus személyét és művét. ni. pap a lélek közvetítője Egyesek talán azt várják, hogy ebben a harmadik részben, Isten és Jézus Krisztus után, az Egyházról beszéljek. De furcsa és újszerű háromságtan az, amelyik Istent-Krisztust-Egyházat hirdet. Neoplatonikus éonspekulációhoz hasonlítana, nempedig az igazi krisztusi háromságos hitvalláshoz. Az Apostoli Hitvallásban az Egyház a harmadik helyen áll ugyan, de a Szentléleknek alárendelt. Az egyház ugyanis csak hely, tér, szentségi jel, amely Jézus Krisztust a Szentlélekben maradva a történelemben és a világban megjeleníti. Az Egyház tehát nem csupán szervezet, rendszer, vallásos szolgáltatás vagy szociális igényeket kielégítő teljesítmény-vállalat, sem pedig pusztán hivatali intézmény, illetve hatóság. Bibliai nyelven: Isten épülete a Szentlélekben. Dogmatikailag pedig: A Lélek szentsége. S ez a megfogalmazás alapvető jelentőségű a papi szolgálat megértéséhez. Kiemeli, hogy a pap szolgálata az Egyházért és az Egyházban lelki szolgálat. Ismét három szempontból vizsgáljuk meg a papi hivatal lelki dimenzióját. A pap lelki ember A papi hivatal lelki dimenziójának első követelménye: legyen a pap lelki ember. A papszenteléskor, ima és kézföltétel által különös módon részesedik a Szentlélekben. Régóta „lelkésznek“ nevezik. S mit jelent az, hogy lelki ember? Nem pusztán bensőséges ember. A Biblia ugyanis nem különbözteti meg platonikus értelemben a külsőt a belsőtől, a testet a lélektől. A határmezsgye nem a külső és belső, hanem Isten és az ember, a Teremtő és teremtmény között van. A látható, megvalósítható, kitervezhető a lelki ember számára nem az egyedüli valóság. Helyet ad Isten lelke előre el nem tervezhető működésének. Isten kifürkészhetetlen Leikéből él. A hitből, reményből és szeretetből vállalja életét. Bízik az ima, az isteni ige és a szentségek ünneplésének erejében. S végül, nem utolsó helyen, hisz az áldozat, a lemondás és a szenvedés jelentőségében. A hitből merítő, reményre építő és szeretetben tevékeny lelki élet első megnyilvánulása: az evangéliumi tanácsok szerint igazodik. Egészen ráhangolja magát Isten Lelkének vezetésére. Ennek látható jeleként lemond a házasságról és a meghitt családi életről, az anyagi javakba vetett biztonságról s a külső hatalomról, tekintélyről. Az evangéliumi tanácsok szerinti élet az Isten és az emberek szolgálatára megnyíló keresztény szabadság jele. Az ilyen lelki élet nagy mértékben illik a papi szolgálathoz. A keresztény papság jövőjét is dön13
