Szolgálat 66. (1985)
Eszmék és események - Papi jubileumok
Mindez a kápolnában történik, ami olyan, mint egy szép birkaakol: a falak agyagból és fából, a stílusnak megfelelő fűtetővel. Persze itt csak árnyékra számíthatunk az eső már a nyakunkba hullik. A fő, sokszor az egyedüli étel útközben a luku. A manióka cserje leveleit famozsárban törik össze és forróvízzel leöntik. Három újjal kell enni. Ez a divat, evőeszköz nincs! A Gobari folyóban csak krokodil és víziló található, de ezt védi a törvény. A következő falucsoportnál már a szürkület fogad. Itt nagyot vacsorázunk, ami a kétszeres imával és a kézmosással együtt 5 percet vesz igénybe. A vacsora után újra beszélgetés: mit és hogyan kellene csinálni. így megy ez, míg vissza nem térek a missziós állomásra. Bajom csak az, hogy valahol felszedtem egy makacs maláriát, ami nem zavartatja magát a gyógyszerekkel. Az orvos klímaváltoztatást ajánl, de nem hagyhatom faképnél a sok hittanulót, aki keresztelésre, elsőáldozásra és bérmálkozásra vár. Pálinkás István Maison SVD. B. P. 7463 Kinshasa I, Rep. du Zaire— Afrique + Újabb missziós morzsáim nagyon hasonlítanak a régiekhez. Január 2-án 22 jelölt kapta meg a kármelita ruhát itt Brazíliában. Jobbak, mint a tavalyiak. Azok jobbak voltak, mint az előbbiek. Ami az imádkozást illeti, alig csinálok mást, már amint én értelmezem az imádságot. A közös imákon kívül, fö a szentmise. Minden misén, amin csak lehet részt- veszek. Van, amikor a mise utáni kérdezösködésemre az a válasz: No jó, majd meg- áldoztatom! Köszönöm, ez a feleletem, de nekem az eukarisztikus Jézus keretestől kell. A „keret“, a szentmise. Rózsafúzérböl annyit elmondok, amennyit csak lehet. Utazás közben pl. Säo Roque és Sáo Paolo között 3, néha 4 olvasó. Ezek nem zagyva imádságok. Van, hogy az egész úton csak egyet imádkozom végig. De imádságnak tartom azt is, amikor olyan valaki ül mellettem a buszon, aki érdeklődik: Jézusról, Egyházról, Szűz Anyáról, szeretetről s más erényekről beszélgetünk. A Biblia is sokszor szóbajön. Minden imámat, illetve egész életemet, mert ez az igazi ima, a Szűz Anya szatyorjába teszem, hogy ö egy kicsit helyrehozza, mielőtt átutalná. Jómagam is kérem erre, mert azt már jól tudom, hogy imáim mily gyenge minőségűek. De azt is mondják, hogy a Jóistennek néha az ilyen jobban tetszik, mint a szépen csiszolt költői fohászok. Az igaz rózsának tüskéi vannak. Valami 15 éve ezek a tüskék úgy megbökdöstek, hogy az orvosom három órára becsülte az életemet. A végén azonban, a purgatóriumi angyalkák megszabadultak egy nehéz feladattól. Azóta csak kisebb bajok csipkednek: kezem, lábam, fejem, nyakam, torkom, fülem, szemem, tüdőm stb. stb. Még jó, hogy van mit felajánlanom. Bizony ettől nagyobb tüskék azok, amikor az ember szíwel- lélekkel készül valamire s a végén „kidobják“. Bizony ez is felajánlani való s mindaz, amit nehéz lenyelni. Persze „lenyelni“ itt annyit jelent, mint átváltoztatni: a kellemetlenségből, a földi kínból mennyei kincs lesz. Hála Jézusunknak van bőven lehetőségünk a tövisből rózsát varázsolni, a földi tövisből, mennyei rózsát. . . F. Demetrius OCD C. P. 57 18130 Sáo Roque, S. P. Brasil PAPI JUBILEUMOK Aranymlsések: Béres Béla, Bodnár János, Csonka Ferenc, Szikora Károly, Tóth László és Wagenhofer Ede — március 16-án a szegedi dómban, dr. Ud- vardy József megyéspüspökkel koncelebrálva. 93
