Szolgálat 66. (1985)

Eszmék és események - II. János Pál a Benelux államokban

A vegyes hollandiai fogadtatás után nálunk pompásan üdvözölték a katoli­kus Egyház fejét. Nagy pódiumokat, emelvényeket állítottak fel, biztonsági in­tézkedéseket szerveztek meg a hatóságok. A beharangozott fenyegetések miatt a kis ország szinte „hadművelettel“ vette körül a béke követét. Még a szent­misék alatt is helikopterek keringtek a város fölött, a pápa kíséretét képző vendégpüspököket (köztük Magyarország bíboros-prímását) sötétzöld katonai autóbuszokban szállították az egyes rendezvényekre... A Szentatya Luxemburgban is beneluxi kőrútjának központi témáját, a Mi- atyánkot fejtette ki beszédeiben. Rámutatott az evangélium korszerűségére, a hit alapjaira és szükségességére, elmélkedett Isten és Krisztus mivoltáról, em­lékeztetett a Mária-tisztelet szerepére Luxemburg történetében. A kissé agyonszervezett, túl pompás és csaknem elidegenítő fogadtatásra (amelyiken csak igen kevesen vehettek részt), a luxemburgiak hagyományosan tartózkodó jellemére, valamint a hitélet hanyatlására vezetik vissza, hogy várt­nál kevesebben jelentek meg az utcákon a pápa köszöntésére. A május 16-án, Luxembourg város főterén tartott szentmisének 50.000 résztvevője viszont re­kordot képez az ország történetében. Ennyien egyetlen sport, ifjúsági vagy egyházi eseményen sem vettek még részt! A szúkebb körű rendezvények alkották a lelkiség mélyebben átélt óráit. Fő­ként a betegeknek tartott szentmisén a székesegyházban, az európai intézmé­nyek konferencia termében, az ifjúsági találkozón és szabadtéri szentmisén (Echtenach középkori apátsági városkájában) részesítették meleg, illetve egy­ben kihívó és rajongó fogadtatásban a Szentatyát. Luxemburgban is jelent meg néhány ellenzés a sajtóban, de nem erőszako­san — mint hollandjában —, hanem civilizáltam Egyes egyházi és laikus csopor­tok a homoszexuálisok, az asszonyok, az abortusz, a nemi szabadság, a fel- szabadulás teológiája, a fegyverkezés elleni pacifizmus elismerését követelték. Mindent összevetve a luxemburgiak kis országuk részére a „század esemé­nyének“ tartják II. János Pál pápa látogatását, és remélik, hogy lelki gyümölcsei maradandók lesznek. Crouy-Chanel Imre „Belgiumban egy éves előkészület előzte meg a pápa látogatását. Püspökök, papok és hívek együttes erővel törekedtek, hogy jó talajba hulljanak a Szent­atya szavai. Már ez az előkészület áldás. Plébániákon, szervezetekben csopor­tok tanulmányozták, elmélkedték és igyekeztek a gyakorlatba átültetni a láto­gatás jelmondatát, a Miatyánkot. A pápa áldozócsütörtökön du. érkezett a belga fővárosba. Mivel ez az ünnep Belgiumban munkaszünet, a város üres szokott lenni. Itt ért az első meglepe­tés: a szeretett vendégnek tömeges és lelkes fogadtatást rendezett a nép; tele az utcák, a Nagytér (Grande-Place) zsúfolva. A királlyal az' élen, a miniszterek összessége köszöntötte a pápát, éljenezte a nép. „Régi dicsőség jele, de a jövő ígérete is ez a tér nektek és Európának... Nyílt város a világ felé, és az 80

Next

/
Thumbnails
Contents