Szolgálat 66. (1985)
Az egyház szava - A pápa látogatása elé (A holland püspökök levele)
A PÁPA LÁTOGATÁSA ELÉ A holland püspöki kar körlevele 1985. május 11., szombattól május 15., szerda estéig II. János Pál országunkba látogat. Sokan szívből örülnek ennek a látogatásnak és nagy reménnyel várják. Mások — az elmúlt hónapok folyamán — őszinte aggodalmukat fejezték ki. Levelünkben azt kívánjuk kifejteni, milyen okok miatt hívták meg püspökeink a pápát, és miért vagyunk neki hálásak, hogy a meghívást elfogadta. A világ már megszokta, hogy a pápa utazik. Saját szavai szerint „a pápa útjai Péter és Pál utazásaihoz hasonló apostoli utak“. Azért kel útra, hogy hirdesse az evangéliumot, erősítse testvéreit a hitben és mindenütt bátorítsa az embereket a jóra való törekvésben. Szerintünk a pápa utazásai azért olyan gyümölcsözőek, mert látogatásaival érteti meg velünk mit jelent „pásztornak lenni": felkeresni az embereket, irányt mutatni nekik, egybegyűjteni őket. S valóban, a pápa nem hátrál meg sem a fáradság sem a veszélyek ©lőtt, hogy megvalósítsa „az egész egyházra szóló pásztori hivatását“. A pápa látogatása ismét igazolja, mily szoros a kapcsolatunk az általános egyházzal. Őseink egykor hitüket az egyházon keresztül kapták meg. A magunk részéről pedig mi is közreműködhettünk új kontinensek nálunk fiatalabb egyházainak építésében. Tudjuk, hogy vallási közösségünk kapcsolatban áll az egész földkerekség számtalan egyházával. Mindenütt van helyi egyház, amelynek feje a püspök, amelyeket egységbe forraszt és amelyek felett elnököl Róma városának püspöke, Péter utóda. Ehhez a szerves egységhez tartozik a hollandiai hivő közösség is, történelmének fény- és árnyoldalaival, örömeivel és szenvedéseivel, megszentelődésé- vel és vétkeivel. Az egyes püspökségek vallási közössége nem pusztán köz- igazgatási egységek az általános egyházban. Az egyházmegyében az egy katolikus egyház valóban jelen van és működik, amint a II. Vatikáni zsinat mondotta (vö. Christus Dominus 11.) A pápa látogatása ennélfogva aláhúzza a helyi egyházak jelentőségét. Teljes szívből reméljük tehát, hogy jelenléte által méginkább egységbe érezzük magunkat mind az általános mind pedig a helyi egyházzal. Miért tartozik a római püspök hivatásához az egyház egységének szolgálata? Mi hollandiai püspökök ötévenkint közösen felkeressük Rómában Péter és Pál sírját. Ez a zarándoklat emlékeztet, hogy a hit nem önmagunktól származik, hanem Isten bízta azt az emberekre. Az apostolok adták tovább, akik között Péter volt az első, mert Jézus neki adta a hatalom kulcsait. A tizenkettő fejévé tette, ö a Feltámadott kiváltságos tanúja. Jézus arra hívta meg, hogy erősítse testvéreit és nővéreit, és megbízta, hogy legeltesse nyáját. Az ő tanúsága fényénél, beleértve vértanúságát, ítélnek majd felettünk. Péter ilyen értelemben az egyház sziklája, alapja. Az egyház az apostolok tanúságára épített hitből él. Innét meríti az egyház sajátos tekintélyét és különleges hatalmát a hit hiteles továbbadásában. Ezért mondja a katolikus hit meggyőződése, hogy a római 75
