Szolgálat 66. (1985)
Az egyház szava - II. János Pál: A világ fiataljaihoz
sának útjára lépni azt jelenti: napról-napra, évről-évre tanulni a jegyesi szereteted Azt a szeretetet, ami gazdagítja a testet és a lelket egyaránt. Tanulni kell a szeretetet, amely .örömét az igazság győzelmében leli', azt a szeretetet, amely .mindent elvisel' (1Kor 13).. „Kedves fiatal Barátaim! — szólítja fel az ifjakat a Pápa. Ne engedjétek kifosztani ezt a gazdagságotokat. Életprogramotokba ne vegyétek fel a szeretet meghamisított, elszegényített és elcsúfított tartalmát. A szeretet örül az igazságnakl Ott keressétek ezt az igazságot, ahol meg is találhatjátok. Amikor csak szükséges, legyetek mindig határozottak a divatos nézetek és parolák áradatával szemben.“ A 11. pontban szól a Szentatya a törzsek, népek és nemzetek történelmi örökségéről és arra ösztönzi a fiatalokat, legyenek ne csak élvezői, hanem megerősítői is ennek az értéknek: „A család adja tovább ezt az örökséget. A családi neveléssel egy kultúrát kaptatok, részesei lettetek népetek vagy nemzetetek történelmének. ... Ahogy a család mindegyiktek első nevelője, ugyanúgy — a család által — a törzs, a nép, a nemzet is nevelőtök, összekapcsol minket a közös kultúra, nyelv és történelem ... ide kívánkozik a talentumok példabeszéde (Mt 25,14-30). Talentumainkat a Teremtőtől kaptuk szüleinken és családjainkon keresztül valamint nemzeti közösségünk által. Ezt az örökséget nem kezelhetjük tétlenül vagy visszautasító magatartással, mint ahogyan azt a talentumokról szóló példabeszéd utolsó munkása tette ...“ Egy-egy nemzet kimagasló személyiségei — a múltban vagy a jelen történelemben — az ifjúság példaképei és megkövetelik annak a szeretetnek ki- fejlesztését is, amit gyakran hazaszeretetnek nevezünk“ (11. p.). .......Az evangéliumot szemlélve mondhatjuk, hogy az ifjúkor az az időszak, amikor felismerjük talentumainkat..., tovább fejlesztjük alkotókészségünket... Felkészülünk a munkára, amely sajátságos módon alakítja az embert... Minden munka ilyen, a fizikai is ... A fiatalok munkája mindenekelőtt előkészület a felnőttkor szakmunkájára, s ezért az iskolához kapcsolódik... A képzés az emberi kultúra egyik alapértéke. Különösen fontos az ifjúságnak, de az egész társadalom jövője is tőle függ ... Eszembe ötlik itt a munkanélküliség problémája... Emlékeztetem ezért a felelőseket arra, hogy a munka az ember joga és ezt lehetővé is kell tenrriök..." (12. p.). II. János Pál levelének 13. pontja az önnevelést emeli ki és megemlíti az ifjúságot veszélyeztető fenyegető jelenségeket: „Mindenki alakítsa magát .belülről' is kitartóan és türelemmel. Ezt a képzést nevezzük önnevelésnek... A munka, az oktatás, de különösen az önnevelés fejleszti az életet és alapot teremt személyiségünk további fejlődéséhez ...“ „A fenyegető jelenségek közül megemlíteném a fékevesztett kritizálás kísértését ... Utalok arra a szkepticizmusra, amely kétségbe vonja a hagyományos értékeket s néha gúnyorosságba csap át... Nem hallgathatjuk el a 70
