Szolgálat 66. (1985)
Tanulmányok - Hetény János: Ünnepeink misztériuma
mölcsoltó Boldogasszony! Sőt — és ez szintén jellemzője az efajta „ünneplésnek“, azaz az ünnepben való részesedésnek — utánozni is kívánja a maga életében: „Efféle oltványokat még Gyümölcsoltó boldogasszony tájban kell oltani tavasszal.“ A Sarlósboldogasszony Kritikai értékelés szempontjából talán még érdekesebb Sarlósboldogasszony neve és ünneplése. Nagy az eshetőség arra, hogy inkább a bájos kedvesség fogja meg a hívőt és a misztérium tartalma szinte a semmibe vész. 1583-ból ismerjük első emlékét a „Visitatio Mariae“ megnevezésének: „Sarlósboldogasszony“.7 Miről tanúskodik ez a páratlan elnevezés? Vajon tud-e róla az egyetemes kereszténység? Kálmány Lajos ismét ősvallási elemet vél felfedezni: „Ez a Boldogasszony a földmívelés istennője volt őseinknél“. Az egyébként kiváló kutató itt — intő példa! — saját előfeltételezéseinek áldozata lett. Száz évvel ezelőtt még nem ismerhették az ünnep gazdag folklórját. Bálint Sándor azonban elég korán jelezte, hogy a népi képzelet szerint amerre Mária ment ama 'látogatásának idején, a természet megismerte és a maga módján üdvözölte őt és Magzatát: „A rét virágai tiszteletedre kinyílnak“.8 Ez a közlés megfelel a múltszázadbeli ponyvairodalomból ismert sarlósboldogasszonyi aratási éneknek: „örömmel szól a szép Szűz Mária / A kis Názáretből megyen Hebronba / ... Szíve alatt nyugszik az ég kincse / A mennyből szállt megtestesült ige. / ... Isten áldása van azon a helyen, / Ahol a szent Szűz keresztül megyen. / ... Áld meg munkáját a szántóvetőnek / Áld meg határunk, szántóföldünket. / Az egész világ örömmel szóljon, / Üdvözölt légy Sarlós-Boldogasszony.“ A szepesmegyei Göl- nicbánya népe a lőcsei Máriahegyre szokott ezen az ünnepen zarándokolni. A gazda különös kegynek veszi, ha a búcsúsok az ő rétjén haladnak keresztül, mert így bővebb termésre számíthat.9 Ez a jámbor hiedelem egybecseng a régi jászsági aratóénekkel: „Amerre mén, ahová lép, áldás derül fel, / Mert az égi jó Atya áldását osztogatja. / Gazdag termés, istenáldás virul nyomában.“ A tovább gondolkodó népi képzelet azt is tudja, hogy Szűz Mária (a kegyelmi rendben) maga is aratómunkás: „Mária is munkálkodik a paradicsomban... Szent Fia csűribe / gyűjti az igazakat“.10 Miért látja a nép, hogy az Erzsébetet látogató Szűzanya arat? Hogyan kerül Mária kezébe a sarló? A kérdésre a néprajz azzal válaszol, hogy már az ősi időkben a nő kezében van a sarló. A sarlós aratás módja az, hogy általában az asszonyok aratnak és a férfinép szedi utánuk a markot.11 A Sarlósboldogasszony kultusza csak azáltal alakulhatott ki, hogy a sarlózás ősi női munka. így érthető: „Kaszásboldogasszony“ elképzelhetetlen a nép szerint, mert a kasza már férfiszerszám! Mária azonban felveheti a sarlózva arató nők szerepét, akik révén a termés, az Élet, betekarítást nyer. így tudja ezt pl. egy multszázadbeli ponyva-ének: „Minket is vár Szűz Mária, hogy learasson, / Szent Fiának, Úr Jézusnak, hog}) bemutasson.“ 34
