Szolgálat 65. (1985)

Eszmék és események - Vatikáni beszámoló (Szabó Ferenc)

bűnök és az igazságtalan struktúrák mögött személyi bűnök: önzés, elnyomásvágy stb. húzódnak meg.

Ezekre a veszélyekre akart figyelmeztetni a Hittani Kongregáció utasítása, anélkül, hogy elítélte volt teljes egészében a felszabadítás-teológiát. (Sőt, kilátásba helyezett egy „pozitivebb“ dokumentumot a kérdésről.) Hangsúlyozta, hogy a hivő nem fogadhatja el a marxista emberképet, sem az erőszakos módszerek, az osztályharc alkalmazását, a Biblia értelmezésében pedig a leszűkítő, racionalista szemléletet. A teljes igazságot kell hirdetni az emberre (örök rendeltetésére) és az üdvösségre vonatkozóan. Egyébként a dokumentum állandóan hivatkozik az utóbbi pápák szociális tanítására, amikor elméleti és gyakorlati útmutatásokat ad.

Az Osservatore Romano jan. 11-i száma egy kommentár keretében közzétette azt a francia nyelvű levelet, amelyet a Hittani Kongregáció (Rat- zinger bíboros, prefektus és Bovone érsek, titkár aláírásával) 1984. június 13-án írt Edward Schillebeeckx holland domonkosnak, és amelyben bírálja a teológus nézeteit az egyházi szolgálatokra vonatkozóan. Schillebeeckx 1980-ban adta ki hollandul „Az egyházi szolgálat“ c. könyvét, amely 1981-ben franciául is megjelent (Le ministére dans l’Église, Cerf). A levélből, amely főleg a francia kiadásra hivatkozik, megtudjuk, melyek a Hittani Kongregáció fenntartásai a holland teológus egyes állításait illetően. A szerző részben az első évezred történelmére hivatkozva, részben egyháztani megfontolások alapján ezt a tételt védi: dogmatikailag nem lehetetlen, hogy — bizonyos rendkívüli körülmények között — a közösség vezetői megbízatást kapjanak az eukarisztia konszekrálására papszentelés nélkül is. Vagyis: anélkül, hogy az apostoli jogfolytonosságot képviselő püspök pappá szentelte volna a világi vezetőt, paphiány esetén a közösség megbízhatja őt az eukarisztia kiszolgáltatására, a mise bemutatására, beleértve az átváltoztatást is. Ez nem pusztán kánoni megbízatás, hanem rendkívüli „felszentelés“. Schillebeeckx szerint rendkívüli esetekben az egyház a hitben ugyanazt valósítja meg, mint rendes körülmények között az apostoli jogfolytonosságban történt papszentelés révén.

A Hittani Kongregáció levele rámutat arra, hogy ez a nézet ellenkezik a katolikus egyház tanításával, és hogy a Kongregáció 1983. aug. 6-án kelt „Sacer- dotium ministeriale“ kezdetű nyilatkozata után egyáltalán nem tekinthető „nyitott kérdésnek“, ahogy ezt a holland teológus könyvében (1980-ban) még állíthatta. Ez a nyilatkozat leszögezi: Az Egyház apostolisága nemcsak abban valósul meg, hogy tanítása azonos az Apostolokéval, hanem azáltal (is), hogy folytatja az Apostolok szerepét a successio erejében. Az Isteni Alapító a keresztény közösségben hierarchikus szerkezetet akart, jóllehet Isten előtt minden keresztény egyenlő méltósággal rendelkezik. Kezdettől fogva léteznek különleges apostoli „hatalmak“ (peculiaria apostolica munera),

75