Szolgálat 65. (1985)
Tanulmányok - Németh József: A hétköznapi dolgok teológiája
felett az a király uralkodik igazságosan és jóságosán, aki rendíthetetlenül ülni tud és ülve marad székében. De jaj annak, akinek székén fűrészelnek. Jaj annak, akinek fel kell állni székéből vagy le kell szállni trónjáról, hogy küzdjön az aréna porondján. A parkok fái alatt gyakran hív bennünket pihenésre, nyugalomra, összesze- dettségre, szemlélődésre egy-egy pad vagy szék. A hegyek panorámája tárul ki az alpesekben a sétányok vagy a vándorutak pihenő padja előtt. Felemelő érzés egy izzadságos túra célpontjában a padkán ülni és a megtett útra nézni, a csak onnan nyíló kilátásban gyönyörködni. Ezek a mindennapi képek szerényen és talán szürkén, de utalnak a szenvedése és föltámadása után égbeszállt Fiúra, akihez a Te Deum hálaadásában így imádkozunk: „Isten jobbján ülsz most széket; Atyádéval egy fölséged. Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő“. * * * A torony Ha a katedrálisok tornyaira, a várak védőbástyáira, a kastélyok erkélyeire, a hegyek kilátó- vagy a templomok harangtornyaira nézünk, felcsillan előttünk a torony értelme: felülmúlni a mélységeket, leküzdeni a lapályokat, kitörni a föld nehézségi erejéből. A torony új dimenziót nyit meg: égbe mutat, magával ragadva, a mélységekből felemelve az emberi szellemet, égbe tör. Vannak tornyok, melyek félelmesen fenyegetve merednek a tátongó űrbe; mint egykori királyi fenségek, akik előtt porba hullott minden alantas, mert ők voltak az állam. Az ilyen tornyok félelmetesek és hátborzongatóak, mint minden emberi nagyság és hatalmasság kísértetiesen sátáni lesz, ha nem ismeri többé a közösségvállalást a kicsivel, a szegénnyel, az alázatossal. Ahol nincs többé harmónia a Fent és a Lent között, ott idegennek érzi az alattvaló a főnököt, ott hangzavar van még a hanghordozásban is a Kis és Nagy között. Még a diák is megveti felvágó osztálytársát. „Mert jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig“ — énekli mély életbölcsességgel a magyar. A felhőkarcoló, a televíziós antenna, a gyárkémény, a kürtő, mely alacsony talpazatból szökik a magasba — a technika csodálatos vívmányai, magasak, de nem nagyok: hiányzik belőlük a torony méltósága. Ilyen magaslatok is szükségesek. Micsoda katasztrófák történhettek volna a középkorban tűztornyok nélkül? Hány őrtorony őrködött figyelmesen a polgárok békés nyugalma felett? San Gimignano tornyai a középkori város előkelő családjainak hírnevét emelik még ma is magasba. Az Eiffel-torony karcsú kecsességgel mutatja Párizs halhatatlan szépségeit a turistának. Hányszor szédítette meg a torony égbe törekvése az embert azzal, hogy magas fenségéből kevély uralomvágy, a nagyságból nagyzolás lett! A sátán is a templom tornyára vitte fel Jézust, onnan mutatta meg'és ígérte meg neki a világ minden hatalmát, mintha mindenek felett rendelkezett volna. A koncentrációs táborok őrtornyai elfojtottak minden ellenállást a hatalom bitorlóival 32
