Szolgálat 64. (1984)
Tanulmányok - Liptay György: Egyedül te vagy az Úr
Beteljesíti a Törvényt A hegyi beszéd kijelentése mögött, miszerint Jézus beteljesíteni jött a törvényt és nem feloldani, az ö egész messiási küldetése áll. Jézusnak az adott ószövetségi háttérben válik lehetővé, hogy megértesse küldetését. A törvény beteljesítője ugyanazzal a dicsőséges fellépéssel mutatkozik be Izrael népe előtt, mint az Úr, aki a Sinai hegynél kinyilatkoztatta és megszabta a törvényt. Ebben az értelemben áll János evangélista szava Jézusról: „Láttuk dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be“ (Jn 1,14). Jézus kezdettől fogva az Istennek kijáró megdicsőülés igényével lép fel és jelentkezik. Az Úr dicsőségének megjelenése sajátosan ószövetségi gondolat, így jelenik meg az Úr a Sinai hegyen füstben, tűzben, harsonazengés között (Kiv 19,18kk). Mózes és a vele lévő hetven vén annyit lát Izrael Istenéből, hogy „lába alatt olyan valami volt, mint a zafír kövezet, és fénylett, mint a tiszta ég“ (Kiv 24,10). Mózes arca pedig az Istennel való találkozás nyomán úgy ragyog, hogy félnek közelébe menni (Kiv 34,31). Jézus úgy beszél erről a dicsőségről, mint eljövendő sorsáról, bár egyénileg nem keresi. „Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai föl- és alászállnak az Emberfia fölött“ (Jn 1,51). Kánéban művelt első csodatettével „kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne“ (Jn 2,11). Jövendő dicsőségéből ízleltető a Tábor-hegyi jelenet, amiről azonban nem szabad beszélniük, míg az Emberfia fel nem támad a halálból (Mk 9.9). Az Atya dicsőíti meg (Jn 8,54), előbb azonban búzaszemként a földbe kell hullania és ott elhalnia, és ó ezt mint jövendő sorsát elfogadja (Jn 12,23kk). Sorsát megpecsételi végső megdicsőüléséről mondott kijelentése a főtanács előtt. Egyben a halálos ítéletét jelenti, mert az ószövetségi gondolatvilágon nevelkedett bírái jól tudják, mi az értelme szavainak: „Mostantól látni fogjátok az Emberfiát, amint a Mindenható jobbján ül, és amint eljön az ég felhőin“ (Mt 26,64). Megdicsőüléséről szóló mondatát „halálosan“ komolyra veszi István első vértanú, aki a megkövezésnél „a Szentiélektől eltelve az égre néz, ott az Isten dicsőségét látja és Jézust az Isten jobbján" (Csel 7,55). Nagyságát hirdetik a próféták Az eljövendő Messiás magasztos elhivatottságát és nagyságát hirdeti a Szentlélek a próféták szavával. Merész prófétai képek ihletik az apostoli igehirdetést. Pünkösdi beszédében Jézusról szólva Péter apostol bizonyítottnak látta a jövendölések beteljesedését: Isten feltámasztotta, jobbjára emelte, és ő onnan kiárasztotta az Atyától megígért Szentleiket, ahogyan Joel próféta szólt erről (Csel 2,16). Vegyük azonban egyenként a fontosabb próféták tanúbizonyságát. Állítsuk első helyre a királyi zsoltárost, Dávidot. Péter kifejezetten idézi őt, hogy 36
