Szolgálat 64. (1984)
Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: Az Ószövetség, mint lelkiolvasmány
egyeztethetők össze ezek a szavak a parancsolattal, amelyet Jézus ismer és elfogad? A paradoxon fennáll, de megmagyarázható, ha emlékezünk, hogy a szülők egyik feladata hogy továbbadják Isten igéjét gyermekeiknek. Ugyanis Jézusnak, az Atya küldöttjének kinyilatkoztatása szerint, a családi kötelékek akadályozhatnak is, mert a szülők ellenezhetik, hogy gyermekeik az ő tanítványai legyenek. Ettől fogva nem töltik be azt a szerepet, amit Jézus Krisztus örömhírének kiáradása nekik kijelölt. A szülök, akik meg vannak bízva Isten szavának továbbadásával, az Újszövetség küszöbén maguk is szembekerülhetnek a testté lett Igével; választásuk következményeként feszültségek származhatnak a családon belül. Jézus keresztje ellentmondás jele; megkavarhatja a szülők és gyermekek közötti viszonyt, ahogy ezt a zsidóság meghatározta. Az evangéliumi paradoxon azonban már nem jelentkezik ugyanilyen erősen az első keresztény közösségekben. Az ok egyszerű: amikor az apostolok ezeket tanítják mind a szülők mind pedig a gyermekek már keresztények; ha volt is feszültség a családokban keresztény szempontból, az apostoli levelek nem tesznek róla említést. így az Efezusiakhoz írt levél megismétli a Tízparancsolat szövegét, amikor tanácsot ad a szülőknek és a gyermekeknek: Gyermekek, engedelmeskedjetek szüléiteknek az Úrban, mert így van rendjén. Ez az első, Ígérettel egybekötött parancs: „Tiszteld apádat és anyádat, hogy boldog és hosszú életű légy a földön“ (vö. MTörv5,15). Apák, ne keserítsétek meg gyermekeiteket, hanem neveljétek őket fegyelemben az Úr útmutatása szerint (Ef 6,1-4; vö. Kol 3,20-21). Láthatjuk, hogy a levél nem habozik, megismétli a parancsot úgy, ahogy az a Tízparancsolatban áll. A szülők nevelői szerepében azonban ettől a parancstól nem választhatók el az Úrtól kapott tanácsok. A szülőknek ezeket is fel kell használniuk, mert Ö gyermekeik igazi nevelője. Sőt, ahogy a Példabeszédek könyvét idézve (Péld 3,11-12) a Zsidókhoz írt levél mondja (Zsid 12,4-12), minden keresztényt maga Isten nevel, mindenkit igazi gyermekévé akar formálni. Ebből a szempontból a szülők nem állnak gyermekeik fölött; mindannyiuknak ugyanazt az Atyát kell elismerniök, hogy tőle nyerjenek életet és szentséget. Forrás: Christus 122. sz. (1984) Farkasfalvy Dénes AZ ÓSZÖVETSÉG, MINT LELKIOLVASMÁNY Ha egy keresztényben feltámad a vágy egy mélyebb, komolyabb és tartalmasabb hitélet iránt, gyakran ajánljuk neki a Szentírás olvasását: az evangéliumokat, az Apostolok Cselekedeteit, még talán a levelek egyikét-másikát is, a Jelenések könyvét aligha, az ószövetségi könyveket szinte soha. Az Ószövet25
