Szolgálat 63. (1984)
Könyvszemle - D. P. McNeill - D. A. Morrison - H. J . Nouwen: Együttérzés (Lelóczky Gy.)
Az Agape töretlenül folytatja az „Isten népének története“ c. ószövetségi bibliai képregény-sorozatot. (Vö. Szolgálat 48. és 56. sz.) Eddig 16 füzet jelent meg. Az újabb kezdeményezésekből kettőt emelünk ki. A Biblia és története c. sorozat eredetileg francia és olasz együttműködésben jelent meg, Enrico Galbiati szerkesztésében. A 7 (kötet első száma a Teremtést tárgyalja. A mai ember is érdeklődik a teremtett világ eredete után. A tudományos kiadványok egyike-másika és főleg a tömegtájékoztatási eszközök néha a bibliától eltérő felfogást látszanak hirdetni. Úgy tűnik, mintha ellentét lenne a hit és a tudomány között; vagy pedig az a benyomás, hogy a biblia nem más, mint a korabeli mezopotámiai mítoszok zsidó vetülete. Az ízléses kiállítású könyv egyik súlpontja éppen ez az összehasonlítás. Ismerteti az Enuma elis c. költemény politeista felfogását. Echnaton fáraó monoteizmusát, a Gilgames eposz vízözön-elbeszélését. Vázolja az ószövetségben fellelhető főbb források, az ún. jahvista és papi iratok jellegzetességét. Evvel eleget tesz a mai szentírásmagyarázat követelményeinek és a helyes értelemben vett apologetikának. Ennek az igénynek felel meg a horvát kiadás és az azt közvetlenül követő magyar szöveg, és két új fejezetet iktat még be: ,A szentírás elbeszélés jellege és nyitott kérdések. A szentírás és a tudomány: a teremtés két különböző értelmezése' (24. fejezet); .Honnan származik az élet? Mi az ember?' (25. fejezet). Rövid 2—2 oldalon nemigen lehetett volna világosabb s egyszersmind nyíltabb eligazítást adni. — A nem hívők is érdeklődéssel forgathatják. A „Vetés" sorozat népszerű formában tárgyal egy-egy aktuális kérdést. Eddig négy füzet jelent meg: Megváltásunk szent éve; Az aratnivaló sok ... (A papi és szerzetesi hivatásokról); A fatimai látnokok; Házszentelés. Hasonló célt szolgál a Pénzes János esperes (Horgos, Partizanska 17) kiadásában megjelent: Vasárnapi szentmise (34 o.) c. füzet is. Eke B. Antal Donald P. McNeill — Douglas A. Morrison — Henri J. M. Nouwen: Együttérzés. Elmélkedés a keresztény életről. (Compassion. A Reflection On the Christian Life.) Garden City, N. Y., Doubleday, 1983, 145 o. H. Nouwen holland származású, Amerikában élő pap, számos értékes lelki könyv írója, két paptársával — D. McNeill a Notre Dame egyetemen, D. Morrison a washingtoni katolikus egyetemen tanít — megtévesztően vékony könyvecskében a kereszténység legfontosabb üzenetét próbálja összefoglalni. A szerzők számára a címadó szó: „együttérzés“ több, mint részvét érzése szenvedőkkel szemben, több, mint puszta meghatódás mások fájdalma láttán: ők a compassion kifejezést szó szerint értik, mint „együtt-szenvedést“, azaz sorsközösség-vállalást a szenvedővel, belépést mások szenvedésébe, és a szónak éppen ebben a mélyebb értelmében találják meg a keresztény jóhír és a keresztény élet igazi lényegét. A könyv felépítése Nouwen korábbi műveihez hasonlóan a mondanivaló gazdagságát meghazudtolóan csupaszra fosztott, egyszerű. Három részből áll: az együttérző Isten jellemzőinek (szolidáris, szolgáló, engedelmes) leírását az együttérző életforma elemeinek (közösség, kimozdítottság, összetartozás), majd az együttérzés gyakorlása összetevőinek (türelem, ima, tevékenység) ismertetése követi. Isten együttérző Isten. Olyan szolidáris velünk emberekkel, hogy Emmánuel, Velünk- az-lsten lett, eljött megosztani velünk életünket, „közöttünk élt“ (Jn 1,14). Isten sze- retetének misztériuma nem az, hogy megszűnteti kínjainkat, hanem hogy magára veszi őket, és így ad új életet. Isten Jézusban magáévá tette a megtört emberi sorsot, „bűnné vált érettünk“ (2Kor 5,21). Jézus az isteni együttérzés konkrét megtestesítése. Jézus nem lenyúlt értünk a magasból, hogy kiemeljen bennünket a gondok és bajok közül, hanem feladta isteni előjogait, kiüresítette önmagát és szolgaként jött közénk. A rabszolga állapotában mutatja meg, hogy ki is valójában az Isten. Mint szolga nem 88
