Szolgálat 63. (1984)
Tanulmányok - Giny Kranenburg: Miért vagyok az Egyházban?
pihenhessen és berendezkedjék a dolgokban, a programokban, az automatikus folyamatokban. Ott megtalálja a biztonságot, míg a Hit és a Szeretet kalandja megzavarja — hová viszi ez? Szükség van a rítusokra, formulákra, szervezetekre és hagyományokra. Őrzik és átadják az életet. Föltételei a közösségi vallásnak, amely nem egyénhez kötött, vele együtt születő és kérészéletű egyéniségét túl nem élő. Jóvoltukból osztozom Xavéri Ferenc, Aquinói Tamás, Ágoston, Atanáz és Pál hitében. De, mint ugyancsak Bernanos mondja, „semmiféle szertartás nem ment fel a szeretet alól.“ A biztonság elemei csak keretek és eszközök; mindazt, ami az Egyházban intézményes, úgy kell felfogni, mint Jézus Krisztus szolgálatát és az emberek szolgálatát Jézus Krisztusért. Eszközökként a lelki sík vezetékeinek keli lenniök, amelynek ők a nagy szentsége. Élniök kell és az életre vezetniük! 4) Végül az Egyház hordozza történelmét; nemcsak néha kissé fojtogató súlyával, hanem sebhelyeivel és utóhatásaival is. Jelenét átélt múltja határozza meg. Pontos fogalmunknak kell lennie, ha akárcsak elemi fokon is, erről a múltról, hogy jól megértsük a jelent, s elvállaljuk Jézus Krisztus szellemében, Istennek a történelemben megvalósítandó üdvösségterve szem előtt tartásával. Itt van a helyük a megfontolásoknak az Egyházban mutatkozó emberi jellegre és a Kegyelemnek éppen ebben az emberi jellegben és ebben a történelemben látható útjaira vonatkozólag. Egyiket sem szabad kizárni ebből a négy létmódból vagy létsíkból. Együvé kell fogni és teljes megértésben összekomponálni őket. Hogy megértsük az Egyházat, el kell jutnunk életének történeti és emberi oldalához, anélkül, hogy ezt teljesen külsőséges járulékká fokoznánk le; hozzátartozik a mű szövedékéhez. A szentségnek egészen Jézus Krisztusból számazó kegyelme a személyek legbensejében működik, de ők nem választhatók el sem a kegyelem egyházi eszközeitől, sem az Egyháznak lényegesen történeti és emberi jellegű életétől. Isten működése nem az emberi működés hegyibe jön, nem is a hézagaiba ékelődik: teljesen benne rejtőzik, miközben mégis meghaladja. Akár Róla, akár az Egyházról van szó, kerüljük el, hogy „könnyedén, árnyalás nélkül higgyünk transzcendenciájában" (Marcel Légaut). Ezért világítsuk át vallásosságunkat a komoly értelmi erőfeszítés fényével. Mély és megalapozott meggyőződésünk szerint mind világosabban ki fog derülni, hogy a keresztény élet megkövetel ilyen erőfeszítést. Forrás: Christus 38. sz. (1963) Giny Kranenburg MIÉRT VAGYOK AZ EGYHÁZBAN? I Ha valaki 40—45 év előtt ezt kérdezte volna, valószínűleg meglepődve néztem volna rá. Hogyan is lehet ilyet kérdezni? Hiszen pici gyerekkoromban meg30