Szolgálat 62. (1984)

Tanulmányok - Kis Monika: Erőviszonyok a mai keresztény családban

ekkora bomlás fenyegetné. A keresztény családnak mindig volt hivatása, ma azonban egyenesen küldetése van. Erőit csak ebben a küldetésben tudja megsokszorozni; léte, fennmaradása, virágzása attól függ, hogy tud-e egyszerű számtani összeg helyett hatványa lenni az őt alkotó tagoknak.

Hogy a mai keresztény család erőviszonyait hitelesen megrajzolhassam, ellátogattam otthonokba, több generáció gondját-baját, örömét-boldogságát tettem a magamévá, s vetettem egybe saját élettapasztalataimmal. Miután a nagy vonalakban mindnyájan megegyeztünk, a legtöbb szó a mindennapok apró, de egyáltalán nem jelentéktelen dolgairól, a „jelen pillanat“ építőköveiről, a „kicsinyben való hűség“ feladatairól esett. Beszélgetéseink alatt olybá tűntek előttem ezek a családok, mint azok a viharvert hajók, amelyeknek — odysseiájuk folyamán — előbb, vagy utóbb, de meg kell ismerkedniük a bűvös Szirének, az emberfaló Scylla, az árzúdító Charybdis veszedelmeivel.

A szirénhangok házasságkötés előtt is, családjuk megtervezésekor is ott zsonghatnak a fiatalok körül. Hangulatok, szenvedélyek, kényszerhelyzetek felületes és elhamarkodott egybekelésre csábítanak. Ahhoz, hogy egy keresztény házasság, olyan, amire életeket lehet építeni, egyáltalán létre jöjjön, két ember igaz és felelősségteljes szerelme kell. A komoly családtervezés a II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint ma már jog és kötelesség. Nem mindegy azonban, hogy milyen módon és milyen indokkal történik. Ha döntéseikben a fogyasztói társadalom szempontjai érvényesülnek, ha gyermekük sorszámot kap beszerzési listájukon az öröklakás, az autó, a színes televízió közt, vagy ha éppen „kiküszöbölik“ őt, már nem keresztények... Az igazán keresztény ajkán fájdalmas kis mondat fakad: „Uram, Te látod, hogy nem bírunk el többet..." A Gondviselésnek is helyet ad terveiben, ha pedig abortusz és szülés közt kell választania, vállal minden áldozatot, de nem ítéli halálra és nem végezteti ki a kezére bízott kicsi Életet.

A gyermekgondozási segély több esetben kihasználatlan marad. Pszichológusok és pedagógusok bizonyították be, hogy mennyire fontos egy kisgyermeknek legalább 3 éves koráig édesanyja gondozásában maradnia. És hány meg hány GYES-t élvező kismama jár el „maszek munkára“ hazulról — anélkül, hogy komolyan rá volna szorulva —, visszahozhatatlan élményektől fosztva meg magát is, gyermekét is! ... Van, aki igénybe sem veszi, mert munkahelyén nem akar fejlődésében lemaradni, és egyedül is érzi magát otthon, a házban, ahol csak öreg nyugdíjasokkal találkozhat, ráadásul a házimunkát is unja. Az ilyen asszonyok általában a bölcsődében felnőttek generációjából kerülnek ki; nem volt elég anya-élményük, s most nincs mit továbbadniuk. Csak az anyai érzés ereje tudja lebírni ezeket az emberi összefogásra is váró nehézségeket.

Az elembertelenedés Scyllája, a tömeggé-sodortatás Charybdise is leselkedik napjaink családi életére. Élűkőn a televízióval-bánni-nem-tudás áll. Lidérc- nyomásos kép a műsorkezdéstől a műsorzárásig üzemben tartott, vagy ötlet8