Szolgálat 62. (1984)
Tanulmányok - Kis Monika: Erőviszonyok a mai keresztény családban
megjelölik, hogy ki mit nézhet végig, s utána megbeszélik a látottakat-hallotta- kat. A hétvége is megszentelheti vagy megmérgezheti a családi légkört, aszerint, ahogy élnek, vagy ahogy visszaélnek lehetőségeivel. Végigrobotolása és végig- unatkozása egyaránt idegen a keresztény szellem számára. A vezérmotívum a hétvége megszervezésében csak a vasárnap méltó megünneplése lehet: tehát oélszerű előre tehermentesíteni a vasárnapot azzal, hogy a szabad szombaté legyen minden fizikai és szellemi munka, amire a hét öt napján nem jutott idő. A tanulás is ide tartozik. Az igazi keresztény számára a vasárnap azt jelenti, hogy ezen a napon másoké: nem tarthatja meg magát önmagának. A szentmisében és az Eukarisztiában Istent kapja ajándékba, s neki adja oda magát. Belesimul az Atya és a Fiú szeretetének mindeneket átölelő cseréjébe, a Lélek erejében. Ez nem maradhat abba azzal, hogy kilép a templomból. Ha kitárult Isten felé, ezzel kitárult az emberek felé is: és ez tettekbe kívánkozik. A családban remek alkalom a vasárnap arra, hogy mindenki a másikkal foglalkozzék, nem valami kényszerű összezártságban, hanem szabadon és boldogan. Alkalom nyílik mindenre, apa és fia, anya és leánya négyszemközti beszélgetéseitől kezdve közös kultúrprogramokig, egészen a játékig, az együtthancurozásig. Élménnyé válni egymás számára: ez a vasárnapok nagy lehetősége; ha valaki eltékozolja, elsőszülöttségi jogát adta oda egy tál lencséért. Hiába kapcsolja ki magát az ember a munkájából pihenéssel-szórakozással, ha ugyanakkor önmagából nem sikerül kikapcsolódnia. A karácsony és a húsvét anyagban és anyagiakban való túlünneplése az ünnep lényegének átélését veszélyezteti. A feszesen körülült családi asztalon pompázó és a dédanyó receptjei szerint készült „obiigát“ ételremekek rendszerint megfekszik ezeket a szépséges napokat, s van úgy, hogy még a templomba is alig jut el miattuk a háziasszony. Bölcs dolog a sütni-főznivalót ilyen ünnepekre s általában minden vasárnapra a lehetőség szerint már az előző napokon jól előkészíteni, s munkaigényes ételek helyett korszerűekből, gyorsan elkészíthetőkből állítani össze az étrendet. Igen jó segédeszköze ennek a fózó- láda, amelybe templomba menés előtt bele lehet tenni a forrpontján lévő levest, köretet, bizonyos fajta húsokat — kitapasztalva, hogy mi mennyi időt igényel —, s órák múlva omlós-puhán lehet kivenni. Házilag is előállítható: egy akkora ládát, amely karfával ellátva konyhai ülőbútornak is használható, jól kibélelünk tarka kartonhuzatba bújtatott régi dunyhával vagy paplannal, s úgy helyezzük el benne, felül is vastagon betakarva,a megpuhítandó ételt, mintha befőttet tennénk száraz gőzbe. Ha a láda tetejét lecsukjuk, az étel forrásban marad, vigyázni sem kell rá. A szentmise után még egy jó sétára vagy múzeumlátogatásra is jut idő, s délben félóra alatt friss ebédet varázsolhatunk az asztalra. A karácsonyi vásárlási hajsza, amely már — sajnos — kereskedelmi eseménnyé vált, szintén el tudja torzítani az advent és a szenteste bensőségét. Pedig már az egészen kicsi gyermeket is rá lehet vezetni: nem az a lényeg, hogy kapunk, hanem az, hogy adunk. Az egész adventét be tudja aranyozni az 10
