Szolgálat 61. (1984)

Halottaink - Egy paptestvér keresztútja (Szolnoky Tibor) (R.)

nyozásához stb. Virágvasárnap előtti szombaton már besegítettem az itteni ferences templomban a húsvéti gyóntatásokba, s húsvét vasárnapjától ismét átvettem a délelőtti 10 órás nagymise végzését, szentbeszéddel együtt. Remélem, bírni fogom ezt is, és továbbra is a szolgálatot. Rengeteg volt az ima, szentmise, szentáldozás stb., amit értem áldoztak, részben a hívek, részben oltártestvéreim, s ezeknek tudhatom be a műtét sikerét is. Úgy vélem, a Gondviselés akarata az, hogy az itteni körben, szomszédos plébániákon is, tudjam szolgálni azt az Urat, akit a hegyek közt is hirdettem. Deo gratias! (1980. márc. 31.)

A tavaszi, mondhatnám első etapp, a kereszt rövidebbik szára volt, amint azt mostani bejegyzéseim igazolják. 30 napi otthoniét után erős rosszabbodással ápr. 22-én jöttem föl ellenőrző vizsgálatra Pozsonyba, és itt fogtak, úgy, ahogy jöttem, készület- lenül a kórházi bentfekvésre. 88. napja, hogy itt vagyok. Máj. 13-án volt egy kisebb műtéti beavatkozás, melytől nagy eredményt vártak, és csak a fájdalmaim szaporodtak. Nagyon drasztikus hatású klinikai próbagyógyszeres kezelés és ennek toxikációs következményei után júl. 8-án egy szájsebész, egy plasztikai docens, egy főorvos és asszisztens mellett lebontották a februári műtétet, és kiszedték a jobb arcomon az egész mandibulát (őszintén Ca). Hogy ez mit jelent, részenként tapasztalom. Megvan a két fogsorom, de nincsen, ami a jobb végén rögzítse őket, így újra kell tanulnom enni. A seb még nincsen behegedve, hanem tisztul: naponta kezelik és átkötik. 10 nappal az ilyen nagy műtét után még nem várhatok csodát és fájdalommentességet. Egész idő alatt rengeteg ember, iskolások, felnőttek, búcsúsok s kilencedeket tartók imája kísért. Hála értük az Úrnak, mert ez is az Úr segítsége, kegyelme. Istenünk végtelen kegyelme, hogy 83 éves édesanyám egyedül bírja az otthonlétet. Szeretném remélni, hogy lassan bejutok a Kereszt árnyékába, az sem lesz könnyű. (1980. júl. 18.)

Végső eredmény: egy olyan arc, mint a szélütöttek eltorzult arca, mert a facialest is kivágták, tehát lógós arc, elferdült száj, szem stb. Bizony nagyon-nagyon nehéz és hosszadalmas volt megbarátkozni ezzel a valósággal és következményeivel. Sokszor felkérdőjelezett bennem a gondolat, a kérdés: Uram, miért, meddig és hogyan? — Valószínűleg januárban levágnak a medencecsontomból egy megfelelő hajlású darabot, s abból pótolják a kidobott mandibulát. Ehhez ismét fel kell nyitni, most már az állkapocs alatti részt. Ha ez is odaforr, vagy 6 hét múlva, tehát lehet, hogy már március is lesz, jön az utolsó plasztikai beavatkozás, amikor is „ráncba szedik“ az arcomat, így talán húsvétra én is énekelhetem, szívből: Alleluja! . . . Remélni szeretném, hogy már végefelé tartok mindennek, s ha még messze is van február, március, mégis közeledik a nap, amikor ismét ott álihatok, Istenünk kegyelméből a hívek előtt a ferencesek kedves templomában, hogy tovább hirdessem nékik azt a Jézust, akihez a szenvedések iskolájában magam is beiratkoztam. (1980. nov. 24.)

Kedves, értékes öreg barátomat hívta magához az Úr karácsony előtt, dec. 22-én, Kovács Gyula bácsit Görgőn. Igaz, önzetlen barát és paptestvér volt. Hónapokon ke- restül imádkoztatta híveit, ministránsait értem és édesanyámért. Hetente kaptam tőle levelet, még a kórházba is Pozsonyba, bátorított, vigasztalt, írta az egyházmegyei újságokat. Dec. 22-én délután még olvastam legutóbb érkezett levelét, melyben szinte kötelességemmé tette, hogy fogadjam el az itteni esperes unszolását, és karácsonytól kezdve álljak oda ismét a ferencesek templomában az oltár elé, s vállaljam ismét a vasárnapi 10-es magyar nagymiséket, szentbeszéddel együtt. így hát 8 hónap múltán, Karácsony első ünnepén, ismét ott álltam a nyilvánosság előtt, Urunk oltáránál, hogy hirdessem nekik az örömhírt: megszületett Jézus az első titokzatos, betlehemi éjszakán, s próbáljam közelebb hozni a Ma emberének Betlehem Titkát. Kiváló hangerősítők vannak beszerelve, ennek köszönhető, hogy a templom minden sarkában, folyosóján s kápolnájában is érthető a vasárnapi homília. A végén a hívek itt válaszolni szoktak: Isten hallgassa meg, vagy Isten fizesse meg. A férfiak többsége, ahogyan nekem „visszamondták“, így szólt: Isten, gyógyítsd meg ezt a papot. — Dec. 8-ra behegedtek a fisztulák, befejeződött a seb belső tisztulási folyamata. De a szájsebészprof nem

100