Szolgálat 60. (1983)

Eszmék és események - II. János Pál pápa Lourdes-ban és Ausztriában (S. M.)

az emberi szenvedés sorozatának, és „bennük Krisztus, az Emberfia szenved“. Beszéde főrészében szolidárisnak vallotta magát a hitükért üldözöttekkel, és a Szeplőtelen kegyelméért könyörgött számukra. Nagyboldogasszony ünnepe zsúfolt programmal várta a pápai zarándokot. Kora reggel a papokkal és szerzetesnőkkel találkozott, majd egy kicsit gyón­tatott. Tíz órakor volt az ünnepélyes szabadtéri szentmise, kb. 300 000 ember részvételével, homíliával, a végén felajánló imával és Úrangyalával. Máriát mint Isten tanúját állította elénk a megváltás misztériumában, összekapcsolva égi születésnapját a földivel és a megváltás jelenlegi jubileumi évével. — Követ­kezett két elmaradhatatlan találkozás: a fiatalokkal és a betegekkel. A fiatalok Lustiger bíborossal a földalatti X. Szent Pius bazilikában vártak rá. Mária példá­jával megtanít hinni, remélni, egymást szeretni — mondotta nekik. A szeretet útja nehéz és igényes. De ha járjuk, meg fogjuk tudni keresni és találni az új élet, az új társadalom óhajtott formáit. Mária tanítson bennünket az Egyház szolgálatára — mi vagyunk az Egyház! — és az ima szellemére. „Az ima első­sorban nem önmagunk kielégítésére való. Kivetkőzés magunkból, hogy az Úr rendelkezésére bocsássuk magunkat, őt hagyjuk imádkozni bennünk. Az Egy­ház lélegzetvétele, ráhangolja Istenre. Lényeges szolgálat az Egyházban, a dicséret szolgálata, lehetővé teszi az embernek a megnyílást a Megváltó felé. Elkötelezettségünk forrása és torkolata. Bárcsak sohase tudnánk szétválasztani a cselekvést és a szemlélődést! És szárnyaljanak imáink az Eukarisztia köz­pontja felé, ahol maga Krisztus ragadja meg életünket, hogy felajánlja a ma­gáéval együtt, és gyümölcsöt hozasson vele.“ Ezután a Szentatya a betegek közé ment — köztük kétezer tolókocsis —, igen sokakat személyesen üdvözölt, megáldott, majd közösen szólt hozzájuk a szenvedés ezerarcú, kemény valóságáról. Három jótanácsot hagyott nekik: ismerjék fel szenvedésüket világosan, fogadják el és végül ajánlják föl. A szo­kásos szentségi körmeneten, a kegyhely talán legmegrázóbb aktusán most ő maga vitte az Oltáriszentséget és áldotta meg vele a betegeket. Közben minden nyelven hangzanak a szenvedélyes fohászok: „Uram, ha akarod, meggyógyít­hatsz!“ „Uram, hogy lássak!“ — A körmenet után már csak egy rövid búcsú­beszédre volt idő, hogy a késő esti órákra visszaérjen Rómába. Lourdes törté­nete szépséges lappal gyarapodott. + II. János Pál ausztriai látogatása 75 óráig tartott, 17 beszédet mondott el alatta. Színhelye lényegében Bécs volt, és Mariazell ősi kegyhelyén fejeződött be. De hangsúlyozta, hogy az egész országnak szólt. És ha ő nem is juthatott el sokfelé, annál inkább özönlöttek hozzá az emberek mind a kilenc tartomány­ból. „Ez a látogatás — írja ő maga az „Osservatore Romano“ német különkiadá­sában, amely beszédeit tette közzé — mély benyomást tett rám. Különleges él­mény volt részvételem az osztrák Katolikus Napon, amely a remény jegyében 67

Next

/
Thumbnails
Contents