Szolgálat 59. (1983)

Az egyház szava - Házasság, család és Eukarisztia (Svájci püspökök)

Az eukarisztia Isten hűségét ünnepli. Megemlékezünk benne az Gr feltáma­dásáról. Az Atya nem hagyta a halálban Jézus Krisztust. Üj életre támasztotta fel. Isten hűsége segítségére siet a mi hűségünknek, különösen is azoknál, akiket a házasság köteléke fűz össze, mivel hűségük gyakran van kitéve ve­szélynek. „Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy kísérteni“ — mondja Pál apostol a korintusiakhoz írt levelében (1Kor 10,13). Isten hűsége segítsé­günkre jön, amikor nehézségek árnyékolják be a hitvesek egységét. A kálvária sötétje eloszlik a feltámadás hajnala előtt. Istennek ebbe a hűségébe vetjük reményünket és bátorságunkat. Az Úr saját teste közlésével viszi tökéletességre velünk kötött szövetségét idelent. Akkor adja a hitveseknek a hűség erejét; szeretetét és hűségét bele­leheli emberi szeretetükbe, emberi hűségükbe. íme, így szilárdítja meg a csa­ládi közösséget. Hát csupán fontos kötelesség-e az eukarisztia? Nem kell-e inkább úgy te­kintenünk az Úrnak ezt az ajándékát, mint a hét csúcsát, legkiemelkedőbb ide­jét? Akkor is és talán éppen akkor — hiszen nem vagyunk képesek úgy átélni ezt a nagy titkot, amint szeretnénk —, amikor gyötörnek a gondok, és Isten na­gyon távolinak tűnik. A közösség támogató ereje Az eukarisztia Isten népének együttes ünnepe is. Ma, amikor hitünk oly gyakori támadásoknak van kitéve, rászorulunk a hozzánk hasonlók bátorításá­ra. Az egész plébániaközösség kötelessége, hogy körülvegye és segítse a há­zastársakat és a családokat. Ez a kötelesség az Egyháznak a házasság iránti elkötelezettségéből fakad, mert a házasságot az Egyház közösségében kötik, az biztosít neki támogatást és kezességet. Az eukarisztiával a közösség kivált­ságos módon betöltheti ezt a kötelességét. A közösség hite hordozza az egy­szerű hivő hitét, a hitvesekét és a családokét. Az ének, az ima, az elmélkedés, mindez egybegyűjti a népet Ura előtt. Még jobban kell dolgoznunk azon, hogy a családok találkozzanak közös szentmiséken, amit tapasztalatcserének kellene követnie. Ez történhetnék egy lakónegyed gyűlésén, vagy szülői esten. De azoknak a magányos személyek­nek is helyet kell ott biztosítani, akik egyedül találják magukat a nevelés köte­lessége előtt. Mindenkinek szüksége van rá, hogy hitében erősítsék, megszi­lárdítsák. Meg akarjuk ragadni itt az alkalmat, hogy köszönetét mondjunk azoknak, akik a vallási szertartások alatt a gyerekekkel foglalkoznak, és így lehetővé teszik, hogy a házastársak együtt vegyenek részt az eukarisztián. Mindezek után nem gondoljátok-e hogy Isten népének ez az eukarisztikus ünnepe hetünk kiemelkedő ideje? 54

Next

/
Thumbnails
Contents