Szolgálat 59. (1983)
Az egyház szava - Házasság, család és Eukarisztia (Svájci püspökök)
hegyét, járd körbe, / számold meg tornyait, vizsgáld meg falait, / a fellegvárat vedd szemügyre. / S kiáltsd a jövő nemzedék felé: / Ez mind az Istené!“ (Zsolt 48,14) HÁZASSÁG, CSALÁD ÉS EUKARISZTIA A svájci püspökök körlevele 1982 Szentcsalád ünnepén Kedves Testvéreink! Mindannyian bizonyos kényszerűségeknek vagyunk alávetve munkánkban, sőt még szabadidőnkben is vannak kötelezettségeink. Egyesek fontosak, mások kevésbé. Van, amelyik örömet okoz, a másik kevésbé. Terminusok, amelyek szorítanak, vagy terminusok, amelyek tetszés szerint tölthető időt nyitnak meg számunkra. Ebben a pillanatban (ti. a körlevél felolvasásakor) is egyik kötelességeteket tartjátok meg: részt vesztek a vasárnapi eukarisztián. Vajon ez egy kötelesség, egy heti terminus sok más között, vagy pedig egészen sajátos természetű? Mi püspökeitek szeretnénk elmélkedni ezen mindnyájatokkal együtt, akik most itt vagytok, főleg pedig veletek, apák és édesanyák, veletek, családok, hiszen ma a Szentcsalád ünnepét üljük. Támaszt keresve Meg vagyunk győződve, hogy a vasárnap, az eukarisztia megünneplésének napja, életünk egyik különösen jelentős terminusa. Sokan emelik ma fel szavukat, hogy jelezzék a házastársakra és családokra nehezedő sokféle terhet. Egyesek odáig mennek, hogy magát a házasság intézményét is megkérdőjelezik. Házasságok felbomlanak. A családok mind kevésbé részesei egy nagyobb egésznek, amely képes fenntartani őket. A szülőknek az a benyomásuk, hogy magukra maradtak a gyermekeik nevelése közben felvetődő problémák megoldásában. A gyermekek és fiatalok benyomása viszont az, hogy a család már nem az otthonosság és biztonság helye többé. Felvetődik hát a kérdés: hol találják meg a házaspárok és a családok az olyannyira szükséges támaszt? Honnan merítsenek új erőt, hogy éljék a házasságot, és felvirágoztassák a családot? Mint keresztények tudjuk, hogy támaszkodhatunk Isten segítségére; tőle jön az erő és bátorság. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy lebecsülnénk a hitvesi és családi problémák szakértőinek közreműködését. Nem kerüli el figyelmünket az a segítség sem, amelyet a különleges társadalmi intézmények adnak a nehézségben levő családoknak. Ezeknek nagy a jelentőségük, és méltók állandó figyelmünkre. De Isten segítsége nélkül mindez a segítség 52