Szolgálat 59. (1983)
Tanulmányok - Teleki Béla: A vasárnap megszentelésének öröme
A megkereszteltek sokasága csak ritkán ünnepli a vasárnapot keresztény módra. Rendszerint azért, mert hitük gyenge. Sokszor már egyes lényeges hittitkokat sem fogadnak el, mint pl. az örök életet. Gyakran csak szüleiket követik: Apám is csak karácsonykor ment misére - hangoztatják. Azoknál is találhatunk komoly istenhitet, akik soha nem járnak szentmisére, akik számára a vasárnap egy a többi nap között. Egyesek azzal mentegetik magukat, hogy a „templomba azok járnak, akik behunyják szemüket a valós élet előtt; vannak ugyan kivételek, mint pl. a kalkuttai Teréz anya“. — Elfelejtik, hogy a vasárnap megünneplése, különösen a szentmise, neveli a „Teréz anyákat“ minden egyházközségben. II. A vasárnap lényege 1. A vasárnap az Úr napja „A vasárnap - hangsúlyozza a Zsinat - minden ünnepnap őse, ezért a hívek buzgó figyelmébe kell ajánlani, és sürgetni, hogy ez a nap az öröm és a munkától való pihenés napja is legyen.“ „Ezt a napot, a vasárnapot, joggal nevezzük az Úr napjának. E napon ugyanis Isten igéjének meghallgatásával és az eukarisztiában részesedve megemlékezünk az Úr Jézus szenvedéséről, feltámadásáról és dicsőségéről. Hálát adunk Istennek, aki minket ,élő reményre szült újjá Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által“' (SC 106). A szentmisében az Úr szeretetéről bizonyosodunk meg, aki „föláldozta magát, mert önmaga akarta" (Iz 53,7). Az Apostol így mondja ezt: „Krisztus szerette egyházát, és feláldozta magát érte" (Ef 5,26). Jézus is erre utal: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért" (Jn 15,13). így a szentmise találkozás, hálaadás és az Atya jóságának jele, ezért a boldogság záloga. Az élet legkülönbözőbb eseményeiben, de különösen az igehirdetésben és az áldozatban ráismerünk az Istenre. A szentmisében találkozunk Jézussal, amikor halljuk szavát, s halálát és feltámadását ünnepeljük. Ugyanakkor a testvéri közösség is jelenvalóvá teszi az Urat, hisz maga mondotta: Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. — Az Úrral való találkozáshoz szükséges a vasárnap csöndje, a munkaszünet. 2. A vasárnap a személy napja Személyes vallásos életünk kezdődik és megerősödik az Isten által az Egyházban igazolt találkozással az igehirdetésben és a szentségekben. így a vasárnap ünneplésével élményekben gazdagodunk, amelyek forrása és éb- rentartója, Isten után, a hívek közössége. Éppen ezért a vallás és a vallásos ünneplés is az egyén és a közösség ügye. A vasárnap ünneplésével egyszersmind aktívan belekapcsolódunk az apostoli hagyományba;« az őskeresztények és a kétezer éves egyház szellemét szívjuk magunkba. Ezért a pihenés, szentmise, szentgyónás és szentáldozás pszichológiai támasz is az életben, megvéd 36
