Szolgálat 57. (1983)

Könyvszemle - Keller - Rupp: Gottesbilder junger Menschen (Eke B. Antal)

„Isten nélkül életem teljesen értelmetlen lenne.“ Tamás: „Nekem ez a kő Isten képe, mert kifürkészhetetlen, és teljesen sohasem átlátszó.“ Egy másik Tamás a természetben találja meg leginkább, míg Dorottya részére Kandinsky színekből és vonalakból álló elvont képe jelzi, hogy Istent sem fölfogni, sem fogalmakkal kifejezni nem tudjuk. Gabriella: „Isten minden ember és emberi kapcsolat mögött meghúzódik: a kapcsolat nekem biztonság, bensöség és bizalom.“ Ezért emlékezteti Istenre főként egy útszélen ülő, de mégis biztonságot sugárzó gyermek képe. — Tamás III. a köd jelképében találja meg Istent — „benne vagyok, nem tudom, mi jön utána, a távolságok elmosódnak . . . amikor Beethoven 9. szimfóniáját hallom, erre a ködre és Istenre gondolok.“ — A beszélgetést vezető müncheni egyetemi lelkész megadja saját Isten-képét is. Majd rámutat, hogy a fiatalok spontán és első pillanatra furcsán ható kifejezései mögött mély igazságok rejtőznek. Ne a szavakra figyeljünk, hanem közlésük tartalmára, keresésük értelmére.

A harmadik jelenetben ismét az édesanyát látjuk tizenéves gyermekeivel. A hangulat már nyugodtabb. Vera kijelenti, hogy nem veszi tragikusan az esetet. „Jobb vesz- kedni, mint egyszerűen a mellőzés homályába takarni a dolgokat. Jónak tartanám, ha néhanapján olyan problémákat is megtárgyalnánk, amiről az emberek egyébként nem beszélnek — mint például Istenről.“ Kristóf hozzáteszi: „Ez igaz. Szinte sehol, még az ún. vallásos családokban sem beszélnek Istenről.“ — A végső, 4. jelenetben újra megjelenik a képernyőn az összes résztvevők Isten-képe.

A program több éve van már műsoron, 45 perces adásokkal. Eddig hét adás jelent meg könyv formájában is. Egyikük (Fájdalom—szenvedés-halál. Hogy engedheti meg ezt Isten?) már második kiadásban. — Két másik füzet érdemel még külön említést. Gusti Gebhardt, pszichológusnő és nevelő, az ifjúság szexuális felfogását vizsgálja. Gertrud Stetter, rádiós és tévé-szakíró pedig „Felelős szexualitás“ címmel az emberi méltóságnak megfelelő nemi élet és családtervezés kérdését tárgyalja. „A nőgyógyászok — írja — messzemenő tabletta-unottságot tapasztalnak a nők között, ami — többek között — a gyönyör nélkülözésének következménye.“ Úgy látszik, éppen akkor jut válságba az igazi szeretet élésével járó gyönyör, amikor a tabletta azt az illúziót kelti, hogy „mindent szabad, nincs veszély“. Sürgős tehát, hogy megszabaduljunk a mesterséges fogamzásgátló módszerek mellékízétől és mellékhatásaitól. Ajánlja a dr. J. Rötzer- től kidolgozott és ma már tudományosan elismert módszert — tanúságtételek és szakértők véleménye alapján. Többek közt dr. Trobisch lelkész felesége is nyilatkozik (vö. Trobisch: Kettesben, OMC, Becs). Az ún. sympto-thermalis módszer, amely csaknem száz százalékos biztonságot nyújt, természetes eljárás, és a házastársak szeretteljes együttműködésére épül. (Vö. Szolgálat 53/45.)

A füzetek nem térhetnek ki minden részletkérdésre. De jól megvilágítják a felvetett témákat, amelyekre nézve a fiatalság megértő, de biztos útmutatást keres.

Eke B. Antal

Utólag kaptunk értesítést a következő aranymisékről: Hahót Ferenc ny. lelkész Mohácson jún. 27-én. Szónoka volt tanítványa, dr. Goják János, a Magyar Kurír főszerkesztője volt.

Szinger József esperesplébános, tb. kanonok jún. 27-én Kisdorogon. Kézvezetője Cserháti József megyéspüspök volt.

— Helyreigazítás. „A magyar misekönyv kezdetei“ c. cikkünkből (55/86) kimaradt Hajnal György (Budapest) neve, aki az utolsó, 7. kiadás előkészítésében végzett szép munkát.

91