Szolgálat 56. (1982)
Könyvszemle - Szabó Ferenc: Őszi ámulat (Németh J.) - Schmid Margarete: Ma közösen hinni (Benkő A.)
.Élő templomépítö és díszítő művészetünk arra vall, hogy a változó világban, megváltozott körülmények között is elevenen él a krisztusi tanításra alapozó vallásos világnézet.“ Prokop Péter Szabó Ferenc: őszi ámulat. Versek és műfordítások. Róma 1982. Ugo Detti. 230 o. P. Szabó könyvében költői élményeit és műfordításait osztja meg velünk. Érzi, hogy élete eddig gyümölcsöző volt. Hálával és ámulattal ad számvetést arról, amit élete nyara hozott és érlelt. Átéljük vele csodálkozását születésén, nevelésén. Adózik édesanyja emlékének, gyászolja korai halálát. Látjuk zalai szülőföldje tájait. Atéletl velünk nyári emlékeinek hangulatát. Mosolygunk kisfiús szerelmén. Őszintén feltárja előttünk a Végtelen utáni vágyódását, élete márciusának üzenetét éppúgy, mint kísértéseit. Rilke kilencedik elégiája nyomán vázolja fel környezete realitását: a szülőházat, a bü- rüt, a kiskutat, az aratási korsót, a tiltott almáskertet, a betlehemeseket — életének a múltban kapaszkodó-táplálkozó hajszálgyökereit. „Ha igazán szerettél, éned más lesz s mégis megmarad: a tékozlásban leled meg magad.“ Salzburgi képeslapja mintha Georg Trákit idézné fel a „hószárnyú Béke“ és az eltűnt ifjúság merengésével. Sikerül neki a jelenbe varázsolni a zebegényi nyár, Olympia, Kap Sounion, Qumrán és a Golgota hangulatát. Kemény lelkiismeretvizsgálatot tart önmagával és reményeivel a „Hold- fogyatkozás“-ban. Hálásan gondol barátaira. Beismeri, hogy költészete játék marad. A képzelt óriásokkal és a reményrablókkal nem akar modernkedni. Élete közepén el kell köszönnie „a nyári lángolástól és készülődni a télre.“ Istenélménnyé lesz meglátása, hogy az élők szíve és a holtak szeme virrasztó csillagszemként őrködik felette. „Mennyi életen és halálon kell az új földnek megépülnie, hogy a bennünk dühöngő fenevadak méltók legyenek az új égre!“ Isten örökre Titok marad előtte, mint Pascal előtt, más rendből való Tűz, Megnevezhetetlen, Lét, de telitüzű Jelenlét, akinek buzgó szívvel zengi zsoltárát a mélységekből. — Műfordításai franciából, olaszból és németből pontosan adják az eredeti szöveg élménytartalmát, és érzékeltetik a különféle költői formák szépségeit, mint például Verlaine „Átsüt a hold“ c. verse, egyik legsikerültebb fordítása, vagy Gottfried Keller „Téli éj“-e. Baudelaire, Péguy, Claudel és Teilhard mellett Pierre Emmanuel ragadja meg lelki témáival, mély látásával. „Szememet a forrásban fürösztöttem / Láttalak Téged. / Mit láttam? Áttetszőséged / A meztelen mélyet“ (Te vagy). Válogatásában vissza-visszatérnek az ősi témák és a vallásos élmények. Kívánjuk, hogy életének második szakasza ugyanilyen termékeny és gyümölcsöző legyen: égesse az a tűz, amely Pierre Emmanuel-ban is lobog: „Hogy a világ oly távol van Tőled / Torkom szorongatja. / Nélküled se szó, / se gondolat. / Mire képesek a rendszerek / E törmelékek felettem? / Csak arra, hogy összeomoljanak. / Azért küzdőm, / Hogy az eltiport, elnyomott embert / Kihozzam alóluk a napvilágra / Fénylő eged alá.“ Németh József Schmid Margarete: Ma közösen hinni. Hittan-szeminárium. Opus Mystici Corporis Verlag, Bécs 1982, 192 o. A hitük elmélyítését szorgalmazó felnőttek száma, hála Istennek, nem csökken. A pluralista társadalom mintha még növelné. Ennek az igénynek akart eleget tenni a bécsi egyházmegye. 1950-ben nyitották meg a „Teológiai Levelező Tagozatot“, 1975-ben pedig a „Bécsi Hittan-Szemináriumot“. Segítséget kívántak nyújtani azoknak akik hitük korszerű megértésére törekszenek, de — időhiány vagy egyéb akadályok miatt — nem tudják a nagy kurzust elvégezni. A hittanszeminárium előkészítésére és követésére készült a jelen kiadvány. Azóta sikerrel próbálták ki a bécsi egyházmegye számos városi és falusiasabb jellegű plébániáján. A Bozen-Brixen-i (Dél-Tirol) egyházmegyében pedig a kurzus első részét, „blokkját" alkalmazták. 89
