Szolgálat 55. (1982)

Eszmék és események - A magyar misekönyv „kezdetei“ (Liptay György)

is. Belekerül az ölelés hatáskörébe. Ez az ölelés kegyelemkiáradást jelent.- Nekünk a Szilveszter igen jelentős nap, ui. ekkor dőlt el, hogy összeházasodunk. Szeretünk ilyenkor egyedül lenni, és a szép benne az, hogy nincsen szükség nosztalgiára, mert semmi sem változott eredeti szépségéből. Nagy szavak akkor sem voltak, és most sincsen rá szükség. Volt sokat ígérő szerelem és szeretet, ami megmaradt, csak húszegynéhány év elteltével már nem ígéretként, hanem beváltva, csalódást soha nem okozva. Lehet ezt megérdemelni, vagy eléggé megköszönni?- Hiszem és vallom, hogy sokkal több jó van és történik a világban, mint rossz - csak csendesebben, mert ez a törvénye. Mikor egy kislány a szilveszteresti imánál a szokásos kérdésre: Mit köszönsz meg a jő Istennek? ezt válaszolja: Hogy megteremtett! Ezek tartják egyensúlyban a világot, hogy le ne billenjen Isten tenyeréről. (Igaz, valószínű, hogy akkor a másikat tartaná alá.)

A MAGYAR MISEKÖNYV „KEZDETEI“

1948-ban dr. Endrey Mihály került a Magyar Katolikus Akció élére, és ott 1950 körül hozta létre a Liturgikus Bizottságot. A bizottság kezdettől fogva a misekönyv fordításának szentelte magát. Az volt az elgondolása, hogy az egykori Szunyogh-féle latin—magyar misekönyv pótlására csak magyar nyelvű kiadást hoz létre, és kezdetben egyáltalán nem törekszik teljességre sem. Alapelvnek tűzte ki, hogy mai ember számára érthető nyelven, emelt szintű magyarsággal szólaltatja meg az ősrégi, veretes latin szövegeket. Az első kiadások előszavában bőven szó esik arról, milyen magyar és külföldi irodalmat használtak és vettek példaképül.

Induláskor részt vett a munkában dr. Radó Polikárp professzor, és érdeklődést mutatott átmeneti időre Körmendy Béla, aki a Margitszigeten, a Szent Mihály templomban annak idején korán teremtett példásan jó szellemű liturgikus közösséget. Állandó tagjai voltak a bizottságnak, a püspök-igazgató elnökletével: Domby Ilona, lllésy Mária, Liptay György dr., Mihalik Imre dr., Ritter Márton dr., Vida Tivadar dr.

Az első kiadás az 1957 húsvétjára megjelentetett „Nagyhét“ c. füzet volt, ezt követte 7 kiadás (idők folyamán Új Magyar Misekönyv címmel), becslésünk szerint több mint 100.000 példányban. A korai kiadások liturgiához kapcsolódó vallásos néprajzi adalékokat és bő válogatásban hozott népénektárat is tartalmaztak.

A zsinati megújhodás magyar földön is új utakat szabott a misekönyv hivatalos magyar nyelvű szövegeinek megteremtésére: az amatőr szinten végzett feladatot átvette a Magyar Püspöki Kar szakbizottsága, a szentírási hivatalos szöveget megszabja a Szent István Társulat kiadásában megjelenő Biblia. A Magyar Misekönyv kis fekete kötetei még közkézen forognak számos hívőnél, és néha még mindig jó szolgálatot tesznek a lelkipásztor kezében.

Dr. Endrey Mihály mindvégig lankadatlan figyelmet szentelt a könyvnek: hordozta gondját az AC élén, a „delegátus specialis“ mozgalmas két évében, szívügyének tekintette Vámosmikola idejében, amikor hét végén hallgatta meg róla a beszámolót Budapesten; Bakács-téri plébániai lakásán nála voltak a kon86