Szolgálat 54. (1982)
Eszmék és események - A tabernákulum előtt (Alexia) - Levelek a misszióból
tott nálunk. A pusztulás leírhatatlan. Plébániám területén több mint 4200 lakóház omlott össze. Csak itt Victoriában ezrével maradtak a családok hajléktalanul. Csapatostul jönnek az emberek és segítségért könyörögnek. Könny szökik a szemembe az éhes gyermekarcok láttán. De hogy tudjak valamennyin segíteni? A vihar több mint 4 óra hosszat tombolt. Háztetőket sodort magával, a régebbi iskolaépületeknek még a gerendáit is. Négy halottat kellett temetnem az Összedőlt házakból. A szomszédos missziós állomásokon sokkal többen haltak meg a tenger hullámaitól, mivel ezek a tengerparton fekszenek. A szél gyorsasága 200—250 km közt lehetett óránként. Ez volt századunkban eddig a legerősebb tájfun. Plébániám vasbetonból épült, de a szél óriási szívóereje fellazította a tetőt, a bádoglemezek szanaszét repültek, s víz ömlött a szobákba. A földszinten találtunk menedéket azzal a 150 man- gyánnal (hegyi pogánnyal) együtt, akik az ünnepekre lejöttek. Plébániatemplomunk sértetlen maradt, az új, három emeletes iskolaépületnek csak az ablakai törtek be és a tető sérült meg. A kár az egész területen bizonyára több millió dollárra rúg. Sok faluban egyetlen ház sem maradt épen. De a kápolnák egy kivételével mind megmaradtak, és ideiglenes menedéket nyújtanak az embereknek. Az Úristen bocsássa meg, ha szolgálatunk gyengeségeink miatt nem volt tetszésére, és Ö küldte ránk ezt a szenvedést és megpróbáltatást. Bármilyen nehéz is, megpróbálunk hittel „igen“-t mondani rá. Nehéz ilyen körülmények között misszionáriusnak lenni. Imádkozzanak értünk. Ezt a tájfunt már július elején megelőzte egy másik, szintén igen erős és pusztító. A tájfun marad a Fülöp-szigetek legnagyobb ellensége. Különben sok szép is történt a múlt esztendőben. Missziós iskolánknak 1228 tanulója volt. Több mint 6000 elemista tanul az állami (iskolákban, ezeket 16 katekétám és két bencés nővér tanítja hittanra. Legalább 100 000 schilling kell ennek költségeire. Épül az új plébániaközpont a lelkipásztorkodás, szemináriumok stb. céljaira. Ebben az évben ünnepeltük a plébánia ezüstjubileumát: 25 éve jött ide az első verbita plébános. Okt. 14-én volt kibővített templomunk fölszentelése. 27-én 11 diakónust szenteltek pappá az SVD papnevelőben, egy innen való. A két előző évben egy-egy megyéspapot szenteltek innen, és két év múlva, ha Isten is úgy akarja, megint egyet. Karácsony előtt, a kilenced idején úgy tele volt a templom, mint még soha. Káplánom — sajnos most csak egy van — a távolabbi falvakat látogatta meg. (Egy későbbi leveléből:) A felépítési munka folyik. Bizonnyal évekig érezni fogjuk a katasztrófát, mert nemcsak a lakóházakat pusztította a vihar, hanem a megélhetési lehetőség is sokat szenvedett. A lakosságnak majdnem 80 %-a gyümölcs-, kávé- és kókuszdiótermeléssel foglalkozik. Sok helyen újra kell kezdeni a fák ültetését. De milyen kellemes volt tapasztalni, hogy mi misszionáriusok nem vagyunk egyedül, a szolidaritás az otthonnal igenis erős. Az eíső segítséget rendi központunktól, Rómából kaptam, és sok missziós jótevő segít. Elöljáróim megengedték, hogy még ebben az évben 4—5 hónapos vakációra mehessek Európába (öt év után). Ha minden jól megy, talán júliusban indulhatok. P. Halász Lajos SVD Victoria, Or. Mindoro 4415 Philippines + A fiimapostolkodás most már csak mellékfoglalkozásom lett, mivel a püspöki irodába kerültem titkárnak. Itt csak ketten vagyunk a püspökkel, és így én mindenes vagyok. A páterek, nővérek ügyes-bajos dolgaiban igyekszem segíteni. Kéréseiket elintézni, miseintenciókat kiosztani, leveleket megválaszolni és ehhez hasonlókat. Hét végére meg a püspök reám bízott egy falut, hogy ott a lelkipásztorkodást lássam el. Nincsen elegendő pap, így segítenem kell kereszteléseket, házasságokat előkészíteni és a vasárnapi istentiszteletet megtartani. Szóval keményen be vagyok fogva minden nap. Jelenleg már 63. évemben vagyok, amiből 30-at itt töltöttem. Habár a jó Isten jó egészséggel áldott meg, így még bírom az iramot. Az első tíz év bizony nehéz volt. Mindenhová gyalog kellett menni. Most mór a legtöbb állomásnak van útja száraz83
