Szolgálat 54. (1982)
Eszmék és események - Isten előtt (Karl Rahner)
Készítsünk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet, Illésnek egyet.“ Magukról egészen megfeledkezett. Márk mondja: magánkívül volt, nem tudta, mit beszél. Egyszerre felhő támad, amely elborítja őket. Nagyon féltek, amikor a felhőbe jutottak. A felhő Isten jelenlétének jele, de egyúttal az Isten leple is. A felhőből szózat hallatszik: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!“ Péter ámulva hallgatja az Atya szózatát. Életének ez a legnagyobb élménye. Amikor később megírja első körlevelét a Galáciában, Bitíniában, Ázsióban szétszóródott testvéreknek, nem Jézus csodálatos szavaira hivatkozik, még csak nem is csodáira, még a föltámadásra sem, hanem arra, hogy „fönt a hegyen, amikor vele voltunk, hallottuk az Atya szavát.“ Az Atya szava Jézus életének a pecsétje. Igazolása annak, hogy Ö küldte, és mindent, amit tett, az Atya akaratának megbízásából tett. Jézus az Atya Szívverésének visszhangja. A megtestesült Ige. + Akkori kontemplációm bizonyára nem volt ilyen hosszú, mert Peppino újra megszólalt: Senta, Padre! Hallgasson ide, atya! A kupola alá állt, piros márványlap jelezte azt a helyet, ahonnan a legjobban árad szét az ének, és rázendített egy zsoltárra. Olaszul énekelte. Nem kérdeztem, hogy melyiket. Harsogó hangja nemcsak a templomot töltötte be, hanem kihallatszott a térre is. Ott bizonyára a zarándokok is kérdezték, de az éneklő madarak is elcsodálkoztak: mi lelte ezt az embert? Péter táborhegyi öröme töltötte el szívét: Uram, jó nekünk itt lenni! Útközben letéptem egy kis olajfaágacskát, zsebrevágtam. Leveleit már rég szétküldöztem ismerőseimnek. Ezt a kis meditációt pedig magyar testvéreimnek hoztam — emlékül a Tábor hegyéről. Öry Miklós ISTEN ELŐTT Mindenható, szent Isten: Hozzád akarok jönni, és Hozzád imádkozni. Téged akarlak megvallani, Atya, Fiú, Lélek, dicsőíteni, magasztalni és imádni. Hálát akarok adni Neked nagy dicsőségedért. Életem Istene, hivatásom értelme, utaim célja, tetteim megszentelője, keserű óráim keserve, magányosságom otthona, legtitkosabb boldogságom, így szóljak-e Hozzád: Teremtő, Fenntartó, Könyörülő, Közeli és Távoli, Megfoghatatlan, virágok és csillagok Istene, a szelíd szellőé és a szörnyű csatáké, Bölcsesség, Hatalom, Te Hűség és megbízható Igazság, öröklét és Végtelenség, Te mérhetetlen Irgalom, Te Igazságos, Te, a Szeretet! 77
