Szolgálat 54. (1982)
Az egyház szava - A Szentatya hamvazószerdai homíliája
meg, hogy por vagy és porba térsz vissza." És mindegyikünk el is fogadja ezeket a szavakat. Hiszen magától értetődök! Igazságukat az emberiség történelme pontosan megerősíti. És minden egyes ember tapasztalata is. Ezek a szavak a halálról szólnak, amivel minden ember élete végződik a földön. Ugyanakkor mindegyikünket az „eredethez" szólítanak vissza. Az első Ádám hallotta őket a bűn gyümölcseként. „A jó és a rossz tudás fájáról ne egyél — intette Isten —, mert amely napon eszel róla, meghalsz" (Tér 2,17). A halál mint a jó és rossz tudás fájának gyümölcse. Mint a bűn gyümölcse. Ezeket a szavakat Jahvé-lsten mondja. A Teremtő Isten. Az, aki a semmiből létre hívta és állandóan létre hívja a világot és az embert, ó az embert „a föld porából" teremtette (Tér 2,7): ugyanabból az anyagból alkotta, amiből az egész látható világ áll. Amikor Isten azt mondja (és hamvazószerda liturgiája megismétli): „por vagy és a porba térsz vissza" (Tér 3,19), ezek a szavak szigorú ítéletként hangzanak. Isten, amikor kiejti őket, úgy nyilatkoztatja ki magát, mint Teremtő és Bíró. Mégis — ezek a szavak ugyanakkor tele vannak szenvedéssel. A Nagypéntek jóslata jut kifejezésre bennük. Isten fiának szenvedése, aki így fohászkodik: „Abba, Atyám!... vedd el tőlem ezt a kelyhet!“ (Mk 14,36) Igen! Ezek a szigorú szavak Isten fájdalmát rejtik magukban. Hiszen ahhoz az emberhez intézi őket, akit saját képére és hasonlatosságára teremtett. Isten képének és hasonmásának ... a porba kell visszatérnie? Nem értjük a mai liturgia szavait, ha nem érezzük meg bennük Isten nagy fájdalmát, ha nem érezzük ki belőlük a szeretet fájdalmát! „Az Úr gyulladjon féltékeny szeretetre országa iránt, és induljon részvétre népe Iránt" - könyörög Joel próféta (2,18). „A féltékeny szeretet." Az emberi szeretet azért féltékeny, mert az emberi szív szűk és az ember kicsiny. De lehet a szeretet azért is „féltékeny", mert a Teremtő és Atya mérhetetlenül nagy. Féltékeny, mert annyira szerette a világot .. .és ebben a világban annyira szerette az embert, hogy saját képére és hasonlóságára alkotta meg. Az Isten képemása, hasonmása iránti féltékeny szeretet ez, amikor a bűn hatására elveszett, kitörlődött benne ez a hasonlóság. A féltékeny szeretet ebben az esetben mindenre való készséget jelent Isten részéről, hogy visszaszerezze, újraalkossa a romba döntött jót, Isten képének és hasonlóságának elhomályosult szépségét. Ennyire szeretett az Isten! Hamvazószerda — a negyven napos böjt kezdete. Az ember meghívást kap, hogy részt vegyen Isten fájdalmában, egészen az örök Fiú nagypénteki haláláig. Az ember feleletet hivatott adni Isten szeretetére: az elveszett jő, torzképbe fúlt isteni műve iránti szeretetére. Hangzik a hívás: engesztelődjék ki Istennel Krisztus halálában. Hangzik a hívás: tartson bűnbánatot. 54
