Szolgálat 54. (1982)

Tanulmányok - Szentmártoni Mihály: Isten-képünk kialakulása

Bibliai—teológiai igazságok

Hiszek Istenben, a mindenható Atyában.

Isten csodákkal mentette meg népét; Gondviselése mindent javunkra fordít. Isten jó és hűséges: Pásztorom, semmi hiányt nem szenvedek.

Az angyalok, különösen az őrangyal, mindig vigyáznak ránk.

Vágyálmok szülte értelmezés

Ez az Atya elveszi minden gondunkat, értünk csodákat tesz.

Isten minden igazságtalanságtól és szerencsétlenségtől megóv.

Istennek minden kérésünket meg kell hallgatnia, különben nem jóságos és hűséges.

Mindig mögöttem áll valaki, aki vigyáz, hogy semmi bajom ne történjék.

Mivel senkinek sincs „ideális“ apja és anyja, ill. talán nem is létezik ideális szülő—gyermek viszony, jogosan felmerül a kérdés: mennyi esélye van a fejlődő gyermekiéleknek arra, hogy hiteles Isten-képet tudjon kialakítani? Szerencsére a lelki fejlődésnek vannak immanens, belső törvényszerűségei is, amelyek természetes korrektorként vigyáznak arra, hogy a fejlődés mégis helyes irányban történjék. A pszichológiában ma új fordulatot élünk: ismét felfedeztük az értelmi, kognitív elemet a fejlődésben. A fejlődés ezek szerint nemcsak kívülről „ránk ruházott“ valami, hanem a szervezetnek (értsd: embernek) van egy belső logikája is, amely adott pillanatban egyszerűen kifejezésre akar jutni. Piaget alkalmazta ezt az elvet a gondolkodás fejlődésének értelmezésénél. Nem célunk itt kitérni Piaget elméletére. Viszont érdekesnek találjuk D. Elkind valláspszichológus próbálkozását, hogy ugyanezt az elvet alkalmazza az Isten-kép fejlődésére is. Más szóval: létezik a gyermeki lélekben egy bizonyos belső vallásos logika, amely kedvező hatás esetében meghatározott időben egyszerűen előtör. A szülők, ill. általában a környezet csak a „felszabadító" (releaser) szerepét tölti be. (A „releaser“ fogalom a biológiából kölcsönzött, ahol bizonyos külső hatóerők belső folyamatokat indítanak meg). Lássuk egész röviden Elkind fejlődési fokozatait, ill. az Isten-kép előbukkanásának és alakulásának egyes állomásait. Ismételjük, a hangsúly itt az értelmi, kognitív elemen van.

Piaget négy gondolkodási „szükséget“ vél felfedezni a gyermek szellemi fejlődésében, amelyek belülről kényszerítik a gyermeket arra, hogy új, magasabb fokú megoldásokat találjon az élet és világ problémáira.

1. A megőrzés (conservatio) szüksége, vagyis az állandóság igénye az első két év feladata. A gyermek egyik legfontosabb korai felfedezése, hogy a tárgyak akkor is léteznek, mikor nem látjuk őket, vagyis maradandók, és tőle függetlenül léteznek. Itt külön megrázkódtatást jelent az a felfedezés, hogy az élet múlandó. A gyermek ezért eszközöket keres, amelyek segítségével tartósíthatná. A vallás itt kész választ kínál az Isten-fogalomban, léten a végső állandóság megőrzője, mivel transzcendál tért, időt és testiséget. Természetesen az Isten-kép ilyenfajta alakulása attól is függ, nyújt-e hozzá vallásos támpontokat a környezet. Ha igen, itt kezd kialakulni az első, kezdetleges Isten-kép.

32