Szolgálat 54. (1982)

Tanulmányok - Szabó Ferenc: Jézus Krisztus Istene

Krisztus jósága nagyobbnak és istenibbnek jelenik meg, valóban az Atya képmására, amikor megalázza magát a halálig, mégpedig a kereszthalálig menő engedelmességben (vő. Fii 2,6-8); ez a jóság jobban megjelenik így, mint ha elidegeníthetetlen javának tartotta volna az Istennel való egyenlőséget, és visszautasította volna azt, hogy rabszolga legyen a világ üdvösségéért.“ — Ez a „jobb“, ez a „nagyobb és istenibb" mindig túlhalad minden várakozáson és vágyon, ez mozgatja a hívőt a minden elképzelhetőn túlmutató, hallatlan isteni misztérium felé. Mindez azt követeli az embertől, hogy túlhaladjon necsak értelme és akarata dinamizmusának minden „tárgyán", hanem még a zsidók Isten-képét is túlszárnyalja, és a megtérés révén a szabad Szeretet ingyenességében fedje fel a Misztériumot.

De ha így túlhaladunk minden racionalizmuson — Isten mindig „nagyobb“, mint amit Róla tudunk, megismerünk, kifejezünk —, nem esünk a másik végletbe, az irracionalizmusba vagy a fideizmusba. isten a saját képmására teremtette az embert, tehát az képes Öt valamiképpen megismerni és szeretni; a Teremtő tiszteletben tartja a szellem képességeit. Ha Ö szól, feltételezi, hogy értelmes ember válaszol neki. De nem beszélek addig ki-voltáról, „természetéről“, amíg öt magát meg nem hallgatom. Mert igaza van Pascalnak: Csak Isten beszél helyesen Istenről. Nem a hit előtt keres értelmem, hanem a hiten belül. A maga teljességében felfogott Kinyilatkoztatáson belül szólítom értelmemet, hogy hallgassa a Kimondhatatlan szavát. Ez a Kimondhatatlan teljes szabadságban fejezi ki magát, mert szabad Szeretet: és ténylegesen Kifejezése, Képmása Jézus Krisztus.

A kinyilatkoztatás feltárja nekünk a Szeretet-lstent, aki hallatlan ingyenességében addig megy el, hogy Fiát adja értünk. „Úgy szerette Isten a világot..." (Jn 3,16) Jézus tanítása, műve, élete és halála Isten végső kinyilatkoztatása.

Jézus Krisztus Istenének neve és arca van. Neve Jahve. Egyetlen, személyes Isten, aki az atyáknak, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és Mózesnek kinyilatkoztatta magát. Az exegéták sokat írtak, vitatkoztak az égő csipkebokor jelenetéről (Kiv 3).Mit is jelent Jahve? „Én vagyok, aki vagyok“, vagy: „Én vagyok ,ÉN VAGYOK1.“ Isten inkább elrejti, semmint megmutatja magát. De az összefüggésből és az egész ószövetségi üdvösségtörténetből arra következtethetünk, hogy Jahve tulajdonképpen Emmanuel: vagyis választott népével van, jelen van viszontagságos történetében, óvja, vezeti, irgalmas és hűséges a bűnös és hűtlen nép iránt. Üdvözítő, szabadító Isten.

A nagy próféták (Ózeás, Izajás, Deutero-lzajás, Jeremiás...) tanításából a hűséges, jóságos, irgalmas Isten arca tárul elénk. Az igazságosság, jog, törvény Istene is jelen van természetesen, de egyre inkább a szerető-könyörülő-szaba- dító Isten arcvonásai bontakoznak ki, azé az Atyáé, akiről fnajd Jézus beszél az evangéliumokban, akit véglegesen Jézus nyilatkoztat ki. Jeremiás prófétánál Isten legsajátosabb tulajdonsága a „heszed“, az irgalmas és hűséges szeretet, sőt az anyaian gyengéd szeretet (rahamim): „így szólt az Úr: Kegyelmet talált

14