Szolgálat 52. (1981)
Az egyház szava - Mi is veletek akarunk játszani (Svájci püspökök)
Még valamit akarunk nektek mondani. Arra gondolunk, amit Jézus egy gyerek segítségével tett. Egyszer nagy embertömeg hallgatta. Már nagyon fáradtak voltak, és megéheztek. Jézus sajnálta őket. Elhatározta, hogy valami ennivalót szerez nekik. Volt ott egy fiú is, akinek volt egy kis ennivalója, valamennyi kenyér és néhány hal. Mindent odaadott Jézusnak, ő pedig ezzel jóllakatott mindenkit. Ki tudja, hányszor beszélte el később ez a fiú: „Jézus az én kenyeremmel és az én halaimmal vitte végbe a csodát!“ Kedves gyerekek, egészen egyszerű dologra akarunk kérni benneteket. Ti is segíthettek Jézusnak, hogy tegyen valamit a világért: Segíthettek szüléiteknek, testvéreiteknek, tanítóitoknak, játszópajtásaitoknak és barátaitoknak, a körülöttetek levő embereknek, papjaitoknak és a püspököknek is. Csak azt kell fölhasználnotok, amitek van. Nem is annyira a dolgaitokat, hanem mindenekelőtt a jó képességeiteket: értelmeteket, munkakedveteket, a szeretetre való képességeteket. Valami újat tanultatok, például egy játékot? Tanítsátok meg rá pajtásaitokat is! Tudtok énekelni, hangszeren játszani, bohóckodni? Adjátok tovább az örömet! Ha segítségére vagytok pajtásaitoknak, sokkal szebb lesz az együttlét. Ha otthon mindenben segítetek és barátságosak vagytok, akkor mindenki nagyon örül majd. Ha tudtok megbocsátani, jobbá lesz a világ. Ragaszkodjatok mindig az igazsághoz, legyetek mind becsületesek, tegyétek, ami helyes, hogy majd felnőtt korotokban érvényt tudjatok szerezni a világban az igazságnak és igazságosságnak. És gondoljatok a világ minden szegény gyermekére is, hogy több béke és több boldogság legyen a földön mindenki számára. Kedves svájci gyerekek! Sokat tehettek Jézusért, aki veletek együtt azon szeretne dolgozni, hogy szebb legyen a világ. Ne tékozoljátok el képességeiteket, ha majd nagyobbak lesztek, hanem gondozzátok és használjátok fel! örömötök telik majd benne, ha megosztjátok őket másokkal. Mi püspökök nagyon számítunk a segítségetekre. Szüléitek vagy tanítóitok, vagy néha mi is azt mondjuk nektek: Az iskola nem játék! Nem lehet mindenből játékot csinálni! Pedig tudjuk, hogy semmit nem vesztek olyan komolyan, mint éppen a játékot. Ezért most így szólunk hozzátok: Mindent, amit csináltok, otthon, az iskolában vagy a gyerekcsoportban: játékot, sportot, barátságot, imát, plébániai szolgálatot ministrálással vagy énekkel — mindezt vegyétek úgy, mint egyetlen nagy, lelkesítő és fontos játékot! Mi, a püspökeitek is veletek akarunk játszani. Üdvözlünk benneteket, egytól- egyig. Köszöntjük szüléiteket is, kisebb és nagyobb testvéreiteket, tanítóitokat, hitoktatóitokat, papjaitokat, mindenkit, akinek dolga van veletek. Nagyon-nagyon szép karácsonyi ünnepeket kívánunk! Ha imádkoztok, legyen egy szavatok értünk is az Istenhez. Szívből megáldunk benneteket az ő nevében. , 1979 karácsonyán A ti püspökeitek 60
