Szolgálat 51. (1981)

Könyvszemle - Szilágyi István: Kálváriák (S. F.) - Akik Krisztus követségében járnak (Kerny Géza)

teles tanúságot az evangélium mellett, és ez az áldozatvállalás az igazi hivatás egyik próbaköve is. Ezzel szemben viszont rámutat az érem másik oldaléra. Igaz, hogy szó sem lehet semmiféle helytelen triumfal izmusról, mintha a papság előnyt, kiváltságot, vagy éppenséggel világi hatalmat jelentene, vagy csak igényelne is ilyet, de nem hallgat a hit győzelmes voltáról: .Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözölhetnénk.' S a fiatal számára vonzó, hogy egy életen keresztül hirdetheti és szolgálhatja Krisztus feltétlen diadalát. Ez hosszú évezredeken keresztül bontakozik ki. Útja az ősevangéliumtó! a Jelenések könyve győzelmi himnuszáig vezet.

Az olvasó ebben a könyvben megismerheti a lelkipásztori munka széles skáláját. S ez ismét csak érzékeny ponton érinti az eszményekre fogékony ifjú lelket. Hiszen rájön, hogy ha észreveszi magában a hivatás jeleit, és ha nem követi a hívó szót, akkor nem egyszerűen egy munkaterületen járul hozzá negatív magatartásával a munkaerő- hiányhoz, hanem ennek a vonakodásnak a konkrét következményei is feltárulnak. Anélkül, hogy szentimentális lenne, megjelenhet előtte nagyon is reális lehetőségként olyan gyermekek képe, akik nem lesznek elsőáldozók, mert nincs, aki oktassa őket, jegyeseké, akiket nem indít el senki az igazi áldozatos szeretetközösség útján; az elárvult oltár, az elnémult szószék, és az üres gyóntatószék. Nincs, aki annak rácsán keresztül, a szülök lelkiismeretének felrázásával, megmentse a még meg nem születettek életét. Sok halálos ágy mellett nem áll vigasztaló lelkipásztor.

A műnek szép lapjai szólnak a hazai és külföldi papok felemelő példáiról. Ezekben hatalmas vonzóerő rejlik. Tudjuk, hogy kimagasló papi egyéniség delejes hatása érintette meg Ágostont akkor, amikor megismerte Milánó püspökét. Tanúskodik róla a Vallomásokban Szent Ambrus személyiségének felejthetetlen rajzával. De nem volt ez máshogy Sík Sándor hitével és hivatásával sem. ö is megénekelte: .Hallottam a piacon szólni Pált, hallottam Ágoston és Ottokárt*. Az egyháztörténeíemnek ezek a nagy alakjai írásaikon keresztül, s még Inkább a közvetlen személyes tapasztalat által a hivatás kegyelmének kiváltságos eszközeivé váltak. De vannak ilyenek a névtelen nagyságok között is, mint az az atya, aki huszonkét papot vezetett az oltárhoz, és egy sem hagyta ott a hivatását (239. o.).

Ez a könyv alkalmas arra, hogy ráébresszen mindenkit, aki Krisztus követségében jár, különösképpen pedig a fiatal papjainkat, hogy milyen feladatuk és milyen lehetőségeik vannak a papi és a szerzetesi utánpótlás életfontosságú ügyének szolgálatában.

Kerny Géza

A gyönge Egyházban bizonyítsuk be Krisztus iránti szeretetünk erejét. Ez a szeretet nem kicsinyes és nem farizeusi; ismeri a .szeplőket és ráncokat' az Egyház arcán, de nem számlálgatja őket. A szeretet mindig .mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent eltűr" — ilyen az Egyház iránti szeretet is, amely örvendezve és szomorúan, felháborodva és csendesen, türelmesen és heves buzgalommal lép fel ennek az Egyháznak érdekében, és aztán éppen ebben a szeretetben megy végbe az Egyház átváltozása nyomorúságból túláradó bőségbe, torzalakból halhatatlan szépségbe, csönd- ben és feltartóztathatatlanul, egészen az idők végezetéig. (Hugo Rahner)

98