Szolgálat 51. (1981)
Eszmék és események - A nagyváradi székesegyház felszentelésének 200. évfordulója (H. N.)
szívébe, hiszen e nélkül az igazság és szeretet nélkül nem élhetik igazán az élet teljességét. Te, aki legteljesebben megismerted a Szentlélek erejét, amikor megadatott neked, hogy szűzi méhedben megfogand és a világra hozd az örök Igét, eszközöld ki az Egyháznak azt, hogy állandóan újjászülhesse vízből és Szentlélekből az egész emberi család gyermekeit, nyelvre, fajra, kultúrára való tekintet nélkül, megadva nekik így, hogy Isten gyermekei lehessenek.“ A római ünnepséggel egyidőben Konstantinápolyban I. Dimitriosz pátriárka is megülte a két zsinat emlékezetét. Ezen Fürstenberg bíboros vezetésével egy szentszéki küldöttség vett részt, amely a pápa levelét vitte a pátriárkának. Itt említjük meg, hogy a Szentatya sürgetésére megalakult német ökumenikus bizottság első ülésén (München, május 6/7) közös nyilatkozatot bocsátott ki az évfordulóra, amelyet pünkösd ünnepén olvastak fel a híveknek. A reformáció óta ez az első eset német földön az összes keresztény egyházak ilyen közös megnyilvánulására. Megállapítják, hogy a niceai-konstantinápolyi hitvallás „az egyetlen ökumenikus hitvallás, amely a keleti és nyugati, a római katolikus és a protestáns kereszténységet minden szétváláson át összeköti. Az Evangéliumnak ez a közösen tanúsított igazsága mutatja, hogy Egyházunkban a szakadás nem hatolt a gyökérig.“ Kelet-Németországban az evangélikus és katolikus egyházi vezetők szintén közös nyilatkozatot adtak ki. R. A NAGYVÁRADI SZÉKESEGYHÁZ FELSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA Székesegyházunkat az Európa-szerte híres, daliás Szent László király (t 1095) emeltette. Nagy, szép, négy tornyos, 48 mellékoltáros épület volt, a Boldogasszony tiszteletére szentelve. Sajnos, 1618-ban lerombolták. Következett a török hódoltság ideje, összes templomaink romokban hevertek, híveink árván maradtak. De a sok könnyes imát meghallgatta Isten. 1692. június 6-án, Űrnapján, báró Heisler Donét vezetésével a felszabadító sereg visszafoglalta a várost. A tábori püspök, a pálosrendi Benkovich Ágoston egy rögtönzött tábori oltárnál jún. 8-án intonálta a hálaadó Te Deumot. A katonák hamarosan összeállítottak egy kis fatemplomot, amelynek Szent Brigitta lett a védöszentje. Ez volt a város egyetlen temploma és egyben székesegyháza. Ma is megvan: a Körös-parti református nagytemplom mögött, újabban nagy tömbházak udvarán húzódik meg szerényen. 1723-ban a ferencesek, 1730-ban a pálosok, 1770-ben az örmények és 1786-ban a görögkatolikus kisoroszok — rutének — és a magyarajkú gör. kát. hívek örökölték. A .székesegyház“ persze szűknek bizonyult. Ezért Benkovich püspök a szinte szemben lévő romos épületet, a jezsuiták Szent Egyed tiszteletére szentelt templomát hozatta rendbe. így lett ez a harmadik székesegyház, — de csak pár hónapig, mert a püspök újabb, nagyobb templomot építtetett 1693-ban. Ez a máig is fennálló és városunk központi részén lévő Körös-parti Szent László templom. 'Ma is működik, mint újvárosi plébánia; Szent Egyed templomát pedig 1792-ben a román görögkatolikusok kapták. Végül felépült az ötödik, a mai székesegyházunk. Alapkövét gróf Forgách Pál püspök 1752. máj. 1-én tette le. Akkoriban még nem ismerték a betont. A laza talajra hogyan építsenek ilyen nagyszabású épületet? Megoldásul alapként 14 000 vastag tölgyfacölö- pőt vertek le. Ezek hegyébe roppant vastag gerendákat erősítettek, s ezekre rakták le az alapfalakat. Már az ablakokig ért az építkezés, amikor Vácra helyezték át a püspö77
