Szolgálat 51. (1981)

Eszmék és események - A pápa útja a Fülöp-szigetekre és Japánba (R.)

a város utcáin ment végig, s meg kellett volna állnia néhány percre a Santo Nino bazilika előtt, amelynek udvarán 20 000 iskolásgyerek várt, hogy énekeljen neki. Mivel erre a sietség miatt nem került sor, a Gyermek Jézus szobrát a lahugi repülőtérre vitték a misére. Mikor a pápa cebui dialektusban köszöntötte a népet, és megcsókolta a kis szobrot, szem nem maradt szárazon. A liturgia igen szép volt: 3000 tagú énekkar énekelt latin, angol és cebuano énekeket (a pápa a végén külön meggratulálta és megáldotta őket), a népénekeket pedig az egész nép. Felajánláskor több százan táncoltak „sinulog“-ot az oltár előtt. A Szentatya a keresztény családi életről beszélt. 230 gyereknek nyújtott elsóáldozást. Különben a pápai oltár köveit arról a szigetről hozták, ahol Ma- gellán káplánja az első misét mondta 1521-ben a Fülöp-szigeteken. A misének 8 órára lett vége. Vacsora után a bíboros palotája előtt többezer fiatal meg- szerenádozta a pápát. — Másnap megkezdődött a szigetcsoporton való vándorúba. Davaóban a repülőtéren mondott mise után az iszlám képviselőivel találkozott: Pakisztán után ez volt a második alkalom, hogy a 800 milliós muzulmán világ felé tanúságot tegyen az Egyház tiszteletéről és jóindulatáról. Bacolodban a cukornádültetvények tulajdonosaihoz és munkásaihoz szólt, Iloilóban a katolikus világiak szervezeteihez. 21-én Legazpiban a földműveseknek misézett, utána menekültek csoportjával találkozott — az ő problémáikra Pakisztánban is kitért —, majd visszatért Manilába, ahol a Radio Veritas stúdiójában elmondta nagy üzenetét Ázsia népeihez, értékelve szellemi örökségüket, bátorítva sajátos fejlődésüket, kifejezve a béke ügyében érzett aggodalmait, és méltatva a keresztények szerepét a kontinensen. Este találkozott többek között a többi keresztény egyház képviselőivel. Vasárnap, febr. 22-én Baguio repülőterén mondotta el búcsúmiséjét. „Az atmoszféra mindig érzelemmel töltött volt. A nép magán kívül volt lelkesedésében. A pápa közvetlensége mindenkit magához vonzott. Nem találkoztam egyetlen negatív kijelentéssel vagy megjegyzéssel sem“ — foglalja össze a hangulatot P. Bellér. A pápa Rómába visszatérve kijelentette, hogy a Santo Nino nagy tiszteletét szimbolikusnak érzi. Krisztus még „kicsiny“ itt Ázsiában a keresztények kisded nyájában. De ki tudja, milyen „növekedés“ van benne Isten tervében! Imádkozzunk ezért!

Guam szigetére 1655-ben érkezett az első misszionárius. Ma apostoli hely- nökség. 125 000 lakosából 95 000 katolikus. Kis papnevelő intézete is van. A sziget a szomorú emlékű vietnami háború idején az amerikai légierők fő támaszpontja volt; ez és a tömegturizmus a fogyasztói társadalom sok rossz szokását terjesztette el. A pápa 22-én este találkozott a helyi klérussal, majd másnap a fele lakosság részvételével szentmisét mutatott be. Búcsúzóul hálásan jegyezte meg: „A közietek való tartózkodás megújította lelkemet.“

23-án, hétfőn délután a Szentatya Tokióba érkezett. Első alkalommal töltött hosszabb időt olyan országban, ahol a keresztények létszáma elenyésző. A történelemben először találkozott egy római pápa egy japán császárral. Erre másnap került sor. Első találkozásai a helyi egyház képviselőinek, majd külön a japán püspököknek szóltak. 24-én reggel a különböző keresztény és nem71