Szolgálat 51. (1981)

Az egyház szava - Isten Anyja az Úr üdvözítő tervében (Svájci püspökök)

Mária közel van hozzánk

Mária közel van hozzánk, ember, mint mi, ugyanolyan hús-vér ember, tagja az emberi nemnek. Szüksége van a megváltás kegyelmére, akárcsak nekünk.

Már ezért is közel van hozzánk. De az emberi nemhez való tartozása, te- remtményi mivolta és Évától való származása nem elég igazolni a tiszteletet, amellyel az Egyház adózik neki.

Még közelebb van hozzánk a kegyelem által. Mint „áldottat az asszonyok között", a Megváltó Anyjává választotta ki Isten. Benne és általa vette fel Isten Fia a mi emberi természetünket. Mária anyasága által lett Krisztus a testvérünkké. Isten az ő mindenható teremtői tekintetével „lenézett szolgálója ala- csonyságára, és nagy dolgot cselekedett vele“. Ezért a Mária-tisztelet szüntelen köszönet az Úrnak, aki eljött megváltásunkra.

Mária pótolhatatlan Isten üdvösségtervében

Isten bizonyára másképpen is megválthatott volna bennünket, mint hogy „amikor elérkezett az idők teljessége, asszonytól született“ (Gál 4,4), és meghalt a kereszten. De végtelen bölcsességében akarta, kiválasztotta és próbára tette azt a valakit, aki hivatva volt, hogy a mi nevünkben igent mondjon az üdvösségre. Ebben az értelemben — és ez az üdvösségtörténet egyedül helyes értelme — Mária szerepe pótolhatatlan az üdvösség tervében.

A megváltás nem más, mint a Fiú odaadása a világnak a megtestesülésben és a kereszthalálban. De hogy ez az odaadás megtörténhessék, az Atya nagylelkűségén kívül szükséges a befogadó fél bizalma is. Igaz, a Fiát odaadó Atya, az engedelmes Fiú és az adományt kiárasztó Lélek, mind a három végtelen, a befogadó Szűz pedig alázatos teremtmény: Isten előtt „semmi“. De e nélkül a semmi nélkül, Mária hite nélkül Isten szeretete nem Fiának odaadásában fejeződnék ki.

így Mária az ő „igen“ szavával Isten emberek iránti szeretetének jegyese; rajta keresztül válhat hatékonnyá ez a szeretet. Ezzel minden ember anyjává válik, aki aláveti magát az üdvösség tervének. Feladata egyedülálló és pótolhatatlan.

Mária, mintaképünk a hitben

A Zsinat világosan kiemelte, hogy Mária szabadon felelt Isten kérdésére. Mária minden hivő számára a hitből, a reményből és a szeretetből táplálkozó élet mintaképe.

Az angyali üdvözletkor úgy lép elénk, mint tiszta Isten-várás; elsőül viszi bele az Ószövetség vágyakozását az Újszövetségbe. Alázatában — mint Isten szolgálóleánya — semmi sem szegül ellene Isten ajándékának, Istenének, aki mindig egyedül és semmiből teremt. Ez a semmi, aki ö lenni akar, ez az a szeplőtelen méh, ahonnét „a föld megtermi Megváltóját" (vö. Iz 45,8).

66