Szolgálat 50. (1981)
Stiassny József: A zsidó házasság a keresztény kor kezdetén
Természetesen nekünk magunknak is meg kell tennünk, ami tőlünk telik. Szilárdan kell vallanunk, hogy az új eszméknek szervesen kell kinőniök a régi hagyományokból. Ugyanilyen szilárdan kell állítanunk, hogy új nemzedékek meglepő belátásokra juthatnak, és előfordulhat, hogy ezekben a közösség esetleg - az elmélkedés és megvitatás rendes folyamata, valamint a pápa fősége alatt működő püspöki kollégium megkülönböztető adománya által - új színben ismeri fel Isten hiteles igazságát. Stiassny József (Jeruzsálem) A ZSIDÓ HÁZASSÁG A KERESZTÉNYSÉG KEZDETÉN Előzetes megjegyzések Rövid cikkünk arra szorítkozik, hogy az első század zsidóságának a házasságra vonatkozó jogszabályait írja le. Ez a megközelítés jogos, de ugyanakkor veszedelmes is, mivel mellőzi a házasság minden más szempontját, nevezetesen férj és feleség valóságos viszonyát. Ezt a viszonyt anekdoták és kis történetek illusztrálják a régi zsidó irodalomban mindenütt, megmutatva, hogy kétezer év óta az emberi természet nem sokat változott: megannyi életből vett portré, egyfelől gyöngéd vagy zsarnok férjekről, másfelől engedelmes vagy elviselhetetlen feleségekről! Második megjegyzés: A jog természeténél fogva megőrző szerepet tölt be, és — legalábbis kifejezéseiben — késedelmet mutat a társadalmi valósághoz képest. Az alkalmazott formulák gyakran egy már elmúlt állapotra jellemzők. Óvakodnunk kell tehát attól, hogy belőlük kiindulva következtetéseket vonjunk le a nő konkrét helyzetét iletően. Az „eljegyzés“ A zsidó jogban tulajdonképpen nincs a szó szoros értelmében vett eljegyzés, ha ezen a „sponsalia“-t értjük, vagyis közös megegyezéssel felbontható házassági ígéretet. A Talmud éppen úgy, mint a Biblia az „erussim“ kifejezést használja. A szó töve azt jelenti: valaminek az árát megfizetni. Az „erussim“ a „matrimonium ratum“-nak felel meg, amit a jogászok úgy határoznak meg, mint „ius futurae cohabitationis“-t, jogot a jövendő együttlakásra. Meg kell ezt különböztetni a „ius ad corpus“-tól, a testhez való jogtól, vagyis az együttélés jogától. Az „erussim“ kifejezés a zsidó szóhasználatban lassan eltűnik, és helyébe a „qiddushim“ szó tép. Ez a jól ismert „q-d-sh“ szógyök származéka „pi’el“ formában, és jelentése: megszentelni. Minden szövegösszefüggésben azt fejezi ki ez, hogy valamit különleges használatra elkülönítenek. Megszentelik a szab- batot, elkülönítve a hat köznaptól, és fenntartva az Úr szolgálatára. A házasság összefüggésében a „qiddushim" azt fejezi ki, hogy a fiatal lányt elkülönítik, azaz minden más férfinak tilos hozzá közeledni. 83
