Szolgálat 50. (1981)
Őrsy László: Egység és különféleség a keresztény közösségben
zatos személyiségnek, aki a külső eseményeken és az emberi szón át közli magát. A megadás csak akkor válik teljessé, ha az ember elhatározza, hogy nem kevesebbel, mint életének cselekedeteivel adja meg a választ. De minden ember adta válasz fokozatos és korlátozott. Az emberek nem tudnak egyszerre behatolni a végtelen Isten tetteibe és szavaiba. Ami forrásában egy, azt a kereső elmék sokféle módon tükrözik. Azonkívül az emberek nem egymástól elszigetelve élnek, hanem közösségeket alkotnak. így Isten kinyilatkoztatására adott válaszuk a közös megértés és elhatározás közegein is áthalad. Következésképpen a kezdet kezdetétől fogva találunk különbségeket, változatokat a keresztény csoportok felfogásában és gyakorlatában. Mindegyik a maga módján felelt. Adva lévén az ember természete, csak ilyen változatos felelet lehetséges Isten beavatkozására. Ha jobban megértjük saját magunkat, eljutunk az egyházban tapasztalható különbségek jobb megértésére. Isten Lelke mint a hűség kezese Mióta csak emberi lények megjelentek a föld színén, Isten Lelke velük volt, és amíg csak lakják, velük is lesz. De csak Krisztus által szereztünk tudomást jelenlétéről. Fokozatosan megtanultuk azt is, hogyan alakít és formál a Lélek népet Istennek, az újonnan megtanult igazság alapján álló, az újonnan megkapott erőből élő népet. Végső soron az egység és különféleség helyes egyensúlyát a keresztény közösségben a Lélek teremti és őrzi meg: az ő hűségéből élünk. Szándékosan használjuk a „hűség" kifejezést. Abból a jelenlétből fakad ez, ami megvolt az első keresztény pünkösd óta, és a közösséggel fog maradni az idők végéig. A Lélek dolgozik az egyes személyekben éppúgy, mint az egész csoportban. így egy Személy tart össze sok személyt. Mindegyiknek megadja a kezdeti képességet, hogy felismerjék Isten hatalmas tetteit a látható és fogható jelekben, és átadják magukat a hozzájuk érkező hívásnak. Ö adja meg a megértést, hogy fölfedezzük Isten hozzánk jutó szavának jelentését. Dinamikus erő ő az egész közösségben, s azt olyan eseményekre és szavakra összpontosítja, amelyeknek végső eredete Isten. így a keresztények lassan-lassan eljutnak az igazság mindig jobb és mélyebb megértésére, és segítséget kapnak, hogy ki tudják fejezni az egész emberiség javára. Ha a Lélek nem lenne ott, egyének és közösségek eltévelyedhetnének, és olyan különbözőkké válhatnának egymástól, hogy különféleségük szétrombolná alapvető egységüket. Ezért a keresztények gyülekezetei nem egyszerű emberi közösséget alkotnak, hanem olyan egységet, amelyet a Lélek ereje tart össze. A Lélek segítségével mindnyájan együtt, mint zarándok nép, előrehaladhatnak Isten hatalmas tetteinek fölfedezésében és beszédének megértésében. De még így is eltévelyedhetnek, különösen válságos időkben, amikor a közösség megoszlik, — hacsak a Lélek benső működésén túl nincsenek egyes sze30