Szolgálat 49. (1981)
Eszmék és események - Levelek a misszióból
Szent Anna tiszteletére épül Piripában a templom. A férfiak messziről jönnek lóháton vagy teherautón, hogy ingyenes munkával segítsenek. Az asszonyok és leányok 20 l-es bádogdobozban hordják messziről a fejükön a vizet. A közeli családok ebéden látják vendégül az önkéntes munkásokat. — Két tanítónő belépett a zárdába. Két fiú a kisszemináriumban tanul. Tremedali plébániámon 40 tagú Mária-légió apostoíkodik, heti gyűléssel. Mátyás kármelita atya a három missziós plébániámon 10—10 napos népmissziót tartott. Sokszor gyertyafényben, mert a községházán működő áramfejlesztő motor többször „betegségbe esett“. Voltak hivók, akik 9 km távolságról jöttek gyalogszerrel vagy lóháton, az Úr szent szavára éhezve. Boldogan közlöm, hogy hosszú évek sok „zörgetése“ után sikerült nővéreket szerezni a munkához: a Szeplőtelen Szűz Szolgálói írták madridi anyaházukból, hogy elfogadják püspökünk meghívását. Római zarándoklatom alkalmával az isteni Gondviselés jóvoltából „véletlenül“ találkoztam velük. Most várjuk a Tisztelendő Anya első látogatását, és imádkozunk, hogy a nővérek ne ijedjenek el az itteni helyzettől. — Én hála Istennek jól érzem magam, és maradéktalanul boldog vagyok ebben a munkában. Köszönöm érdeklődésüket. Bátorít, ha beszámolhatok gondjainkról. Leveleik, imáik segítenek legyőzni a nehézségeket. Továbbra is számítok megértésükre és aranyos jóakaratukra. Pe. Ladislao Klener 46.270 Piripá, Bahia, Brasil + Ugye már régen volt, hogy írtam, de nem azért, hogy elfelejtkeztem a ml jótevőinkről. A sok munka mindig hátráltatja a levélírást: az igazat megvallva sokkal köny- nyebben veszem a kezembe a varrótűt, mint egy írótollat. Augusztusban volt három pakisztáni fiú pappá szentelése, mindegyiké a szülőfalujában. Az egész szentmise urdu nyelven folyt. A szüleik igen boldogok voltak. Bízunk az Úr Jézus kegyelmében, hogy többen fogják követni a jó példát. Nagy szükség van a bennszülött papokra, mert a külföldieknek már nem akarják megadni a vízumot. Egy nővérünk itt sokat foglalkozik a buddhistákkal. Két család már belépett a katolikus Egyházba, a harmadikat most tanítja. Ezt megtehetjük, de felnőtt mohamedánokkal nem. — Múlt tavasszal a járvány elrabolt tőlünk ötöt a kis „csokoládéink“ közül, — sajnáljuk, de azt hiszem, ez a legjobb hely a nem-kellett kis ártatlanoknak. Hatot pedig örökbe adtunk jó katolikus családokhoz, amelyeket a Plébános Atya jelölt ki a számukra. Mi így szoktuk szaporítani a katolikus családokat, mert másképpen nincs engedély ebben az áldott iszlám országban. — Ezen a képen a mi szegény lányainak vannak, nagy örömmel viszik az élelmet, amelyet Sr. Franciska vásárolt nekik az önöktől kapott pénzen. Vett 2 zsák lisztet, 1 zsák krumplit, 25 kiló rizskását, 25 kiló lencsét és többféle mazsolát (apróságot), amelyek az ételhez szükségesek. Ezért ők minden este a Szűzanya előtt mondják a rózsafüzért a jótevőkért. A pénz másik felét tankönyvekre fogjuk használni a szegény gyermekek részére. Szegényeink most 68-an vannak és a kis csokoládék 26-an. Sok gondot okoznak, mert az árak napról napra mennek fölfelé, és szegények vagyunk, de nem panaszkodhatunk: az Úr Jézes is szegény volt, és mi az Ö követői vagyunk. — Most 2 hónapig naponta csak félórát olvashatok és a hímzést is megtiltotta az orvos, amivel a szegények számára dolgoztam. A bal szememre nem látok semmit, fekete árnyék takarja a látásomat. Az orvos azt mondotta, hogy a szemeim jók, csak magas vérnyomásom van, tehát pihenni kell, és írni-olvasni már nem fogok látni teljesen. Fiat. Megköszönöm az Úr Jézusnak, hogy 80 évig adott jó látást, erőt, egészséget. Elfogadtam minden jót örömmel, most elfogadok mindent örömmel, amit rám fog bocsátani öregségemben. Ezer hálát adok neki, hogy még talpon vagyok, és segítek itt is, ott is, amit tudok. Mária Györgyike f. m. m. Aziz Bhatti Rd. 242 Rawalpindi, W. Pakistan + <> e 81
