Szolgálat 49. (1981)

Halál és örök élet

HALÁL ÉS ÖRÖK ÉLET

Világnézetek, filozófiai felfogások és vallási rendszerek arcélét döntően befolyásolja a halál miértjére, értelmére és az utána feltáruló dimenzióra adott felelet. Korunk sem kivétel. - Mindig voltak, akik struccpolitikát akartak űzni ezen a téren: messziről kerülték még a temetőt is, nehogy a halál gondolata felmerülhessen bennük. Ebben az értelemben tett bíráló megjegyzéseket Jacques Maritain már a 40-es években egyes amerikai eljárásmódokra: a ravatalozó halk zenéje, a halott kifestett arca, a szinte pillanatokra leszűkített és tökéletes ceremóniával megrendezett „utolsó látogatás“ ... Mintha csak kendőzni, felejteni akarnák az esemény magját: jaj, csak észre ne vegyük a változást, jaj, csak hamar túlessünk rajta! Azóta sok minden meghonosodott ezekből az európai és a termelésre—fogyasztásra beállított országokban is. — Igaz, „a tiltott visszatér“ jeligéje a másik oldal újraéledését is magával hozza. Külön klinikákat kezdenek felállítani, ahol az ember „emberhez méltóan“, azaz lehetőleg tudatos állapotban, embertestvéreinek szorgoskodásától és imáitól kísérve halhat meg. Kübler-Ross orvosnő tanulmányai után nem egy nagy kórházban tanfolyamok készítik fel az orvosokat, papokat, ápolókat, hogy minél emberibb módon állhassanak a haldoklók és hozzátartozóik szolgálatára. Franciaországban pár éve megalapították a „halálakadémiát“ (académie de la mórt). Az elnevezés talán groteszk, de szándékuk emberi. S végül ki ne ismerné „a halálból visszatértek“ élményeit ecsetelő könyvek sikerét? Tudományos és teológiai szempontból merülhetnek fel kérdések ezekkel az újabb keletű irodalmi termékekkel kapcsolatban, de a tény tagadhatatlan: az embereket izgatja, hogy embertársaik a „küszöbön“ találkoztak-e „valakivel“, milyennek látták a „túlvilágot“?

A keresztény sem kivétel. Jóllehet a hit sok kérdésre feleletet ad, mindenkinek újra át kell élnie e felelet tartalmát. S hogy ez mennyire nehéz lehet, arra emlékeztet Krisztus Getszemáni-beli haláltusája. A húsvét ugyan mindent átragyog fényével, de a keresztre a bűn sötétsége veti árnyékát.

Lehetetlen a kérdésszövevény minden szempontját elmélyülten tárgyalni folyóiratunk egyetlen számának keretében. Mindenekelőtt fel szeretnénk hívni a figyelmet a kérdésre, elgondolkoztatni néhány szempontján. Első helyen Nemeshegyi Péter tanulmányát hozzuk, amelyből kicsendül, hogy a keresztény számára is „élni édes, élni szép“. De tudja, hogy örök sorsa a földi élet halandóságában kezdődik, örök életbe ve3