Szolgálat 47. (1980)

Könyvszemle - Puskely Mária: Árpádházi Boldog Erzsébet (RV)

béri igazság-, szépség- és jóságvágyról, a tudós, a művész és a szentember közvetítő szerepéről szóló költői szépségű leírás. így az Isten-igény és az azt segítő prófétai és papi szerep szerves része lesz az egész embert igazán emberré alakító folyamatnak. Ez a nemes, megszentelt humánum a szerző alapfelfogása is. Ezután ismerteti a közvetítők szerepét a népek életében és Izraelben. „Az egyetlen közvetítő: Jézus Krisztus" a kulcshelyzetet elfoglaló 3. fejezet címe. Majd Isten népének történetén megy végig az apostoli kortól a Zsinatig és a zsinat utáni időkig. A zárófejezet adja a papi szolgálat teológiáját: a szolgálat lényegéről, a különböző paptípusokról és a papság mai helyzetéről szól itt. Megállapítja, hogy az Egyház ezen a téren is „viharoktól edzetten a pozitív zsinati indítások kiépítésének korszakába lépett“ (77). „Isten népének az a szolgája, aki ilyen módon érti meg és éli papságát, ma is örömmel és hálával fogja teljesíteni a szolgálatot, amelyet Urunk Jézus bízott rá“ — summázza a kis könyv igazi gyümölcsét P. Nemeshegyi, s ebben a végső mondatban kezünkbe adja a kulcsot saját papi szívéhez. Olyan pap és teológus írta ezt a könyvecskét paptestvérei javára, akinek boldog szolgálat az élete.

Farkasfalvy Dénes: A lelki élet teológiája (tkk IV/8), Róma 1980, 120 o. — A szerző szavaival foglalhatjuk össze legjobban a könyv tárgyát, módszerét és célját: „E könyvben a lelki élet teológiáját nem mint a .kiválasztott kevesek' útját tárgyaljuk. Újabb művek ... a tökéletességet inkább mint minden keresztény hivatását és életcélját tárják elénk. Az istenkeresés általános keresztény útját akarjuk felvázolni a maga törvényszerűségeiben, távlataiban és drámai fordulataiban, úgy, ahogy azt a kinyilatkoztatás forrásaiból és az Egyház kétezer éves tapasztalatából ismerjük. Az első részben a hit kezdetét tanulmányozzuk. A második részben a megváltás útját vázoljuk fel. A harmadik részben a keresztény hit szívet betöltő, Istennel egyesítő és életet átalakító gyümölcseiről beszélünk. Első részünk az Atya hívását, második részünk a Fiú, Krisztus követését, a harmadik végül a Lélekből fakadó élet jellemvonásait tárgyalja.“ Ki kell emelnünk az anyag bőségét és mégis világos tárgyalását, a kiegyensúlyozott ítéleteket és mégis teljes őszinteséget, a könyv szép magyarságát és keresztény optimizmusát. Az egyéni adományokról és a közösség szolgálatáról (43), az elmélkedő imádság és az aktivizmus mai dilemmájáról (70—71), a hivatások sokféleségéről, helyes értelmezéséről és felhasználásáról (76—80) vagy az evangéliumi tanácsokról (81—96) szóló részek jó példái annak, hogyan fér össze a könyvben igazi modernség és szolid ortodoxia. Zárófejezete a hivő ember győztes reményét fejezi ki a zsoltárfordító ihletett hangján. Bizonyára sokaknál — mint az ismertetés írójánál is — valóra válik majd a szerző óhaja: „Kívánom, hogy az olvasó annyi örömet találjon e könyvben, mint megírása szerzőjének adott“ (9).

Békési I.

Puskely Mária: Árpádházi Boldog Erzsébet és a 14. századi misztika. Róma 1980. 114 o. (Kapható a szerzőnél: Via della Stazione Aurelia, 1-00165 Roma.)

Puskely Mária újabb szép kis könyvvel ajándékozta meg a magyar olvasókat. Az utolsó árpádházi király, III. András leányának, Erzsébetnek állít emléket. A svájci Töss domonkos apácakolostorának lakójáról, a rendjében boldogként tisztelt Erzsébet nővérről keveset tudott a magyarság. Puskely Mária áttanulmányozta a tössi kolostorra vonatkozó jelentős irodalmat: elhelyezi a korban a magyar királyleány történetét, bemutatja a XIV. századi domonkos apácák életét, majd alapos szövegkritikai elemzések után elsőnek közli teljes magyar fordításban Erzsébet nővér legendáját, amely a tössi kolostorban keletkezett. Végül Töss lelkiségét elhelyezi a Rajna-vidéki misztika távlatában. Ezt az utolsó fejezetet, valamint a szövegkritikai elemzéseket Szabó Ferenc közreműködésével írta. A kis könyv igen értékes betétje az a színes fénykép, amely III. András híres diptichonjáról készült. A diptichont Habsburg Ágnes, Erzsébet mostohaanyja vitte Svájcba, jelenleg a berni múzeumban őrzik. (A Hóman-Szekfű-féle Magyar Történetben megtalálhatjuk fekete-fehér fényképét.) Puskely Mária könyvét még 11 fekete94