Szolgálat 47. (1980)

Tanulmányok - Roger Schutz: Az Egyháznak nevezett páratlan közösség

tizmus legjobb tulajdonsága az volt, hogy fölfedezték Isten igéjének megragadó befolyását a személyes életben?

Mindig arról van szó, hogy Istennek ezt az igéjét — nem elszigetelten véve, hanem az írás egészébe helyezve — azonnal átvigyük a gyakorlatba.

Ha eszünkbe jut, hogy voltak a 17. és 18. századnak nagy protestáns lelki emberei, akiknek írásait és költeményeit egy Bach János Sebestyén párját ritkító bensőséggel dolgozta fel korálokban és himnuszokban, akkor jobban megértjük, mennyire szerették az emberek az Isten igéjét, milyen komolyan vették egyéni életükben, mennyire tápláléka volt a belső életnek, mennyire áthatotta, megmozgatta, alakította lénye legbensejéig a protestáns keresztényt.

Hatalmi eszközök nélküli Egyház

Az új nemzedékben egyes fiatalok szeretik az Egyházat, de elfojtott szenvedéllyel. Lelkűk legmélyéig megzavarják őket azok, akik — egyes keresztények vagy intézmények - bőséges anyagi eszközök lehetőségeivel élnek, építkeznek, tőkét kuporgatnak vagy fektetnek be.

Jóval Krisztus eljövetele előtt Jeremiás próféta ezt kiáltotta: „Az én népem elhagyta az élő vizek forrását, elcserélte Isten sugárzását ciszternákkal, amelyek nem tartják meg a vizet.“ Ma is ugyanígy töprengenek a fiatalok. Az abszolút Istent, az ő sugárzását elcserélik-e az emberek ciszternákkal, amelyekben nem marad meg az élő víz? A fényűző eszközök és a hatalmi föllépés előbb-utóbb a közösség halálát okozzák.

Az új nemzedék épp oly kevéssé egyoldalú, mint elődeik. Nem arról van szó, hogy elutasítsák a történelem során épült templomok művészi fényének csillogását. Művészi alkotások nélkül kifejlődnek a puritanizmus és a szektás- ság áramlatai, embertelenné tesznek, és nyomásuk rossz lelkiismeretet okoz. Inkább arról van szó, hogy mindent a teremtés egyszerű szépségében használjunk fel; maga a művészet is Isten ajándéka. Az eszközök egyszerűsége nem vezet színtelenségre vagy szellemtelenségre; a szokásos, az egyhangú kelt unalmat.

Természetesen egyszerű eszközök használata nem jelenti azt sem, hogy elutasítsunk olyan eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek a világarányú érintkezés megvalósítására.

De az új nemzedék szemében az számít, hogy az Egyház olyan forrást tár fel, ahonnét mindig újból ámuló csodálkozás fakad. Az új nemzedék számára akkor lesz felismerhető az Egyház, amikor a keresztények nem a megmaradást, hanem a születést és újjászületést keresik benne. Akkor ismerszik meg, amikor eléri a teljes, testből és lélekből álló embert. Akkor lebilincsel, kockázatvállalásra hajt, mindig új kockázatok vállalására Krisztusért és az Evangéliumért, életünk utolsó leheletéig.

47