Szolgálat 47. (1980)
Halottaink - Dr. Csapkay István Mátyás O. Praem. (Confrater) - Fehér Tamás OCist. (Confrater) - Keleti Kálmán (srs)
Dr. CSAPKAY ISTVÁN MÁTYÁS O. Praem. (1921—1980) Pedagógus szülök gyermeke volt. A győri bencés gimnáziumban érettségizett. Két éves győri egyházmegyei kispapság után 1941-ben belépett Jászóvárott a premontrei rendbe. 1945-ben tette le ünnepélyes fogadalmát, és 1946. máre. 25-én szentelte pappá Budafokon Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök. Latin-magyar szakos tanári diplomáját és később doktorátusát a budapesti tudományegyetemen szerezte meg. A budafoki premontrei gimnáziumban tanított 1948-ig, utána 1951-ig a váci egyházmegyében végzett lelkipásztori munkát, az önállósuló dunavecsei curatia első helyi lelkésze volt. Amikor a pasztorációs tevékenység abbahagyására kényszerült, hazatért Győrbe özvegy édesanyjához, és a környékbeli általános iskolákba járt ki tanítani. Később a győri Bercsényi Miklós közlekedési szakközépiskolában kapott tanári beosztást, és itt tanított egészen 1979-ig. Az utolsó iskolai évben súlyos szívpanaszai miatt sokszor volt beteg- állományban. 1979 őszén bevonult a pannonhalmi papi otthonba, de egészségi állapota tovább romlott, és 1980. márc. 4-én a győri kórházban meghalt. Az egykori bencés diák volt iskolája templomának kriptájában találta meg végső nyughelyét. Márc. 11-én, temetésének délutánján a győri bencés templom hajóját zsúfolásig megtöltötték a gyászoló rokonok, tanítványok, tanártársak és ismerősök, a szentélyt pedig a temetést végző Fábián Árpád szombathelyi megyéspüspökkel koncelebráló paptestvérek. Kis virágcsokraikkal a koporsót körülálló lányok és fiúk mintegy igazolták a búcsúztatóban elhangzottakat, hogy Csapkay István Mátyás sohasem titkolta el papi és szerzetesi mivoltát, egyházának és rendjének hűséges tagja maradt haláláig, s éppen ezért még nagyobb bizalommal és szeretettel ragaszkodtak hozzá tanítványai. Egyik jellemző vonása volt a hűség és hála: szinte havonta kilátogatott Győrből Pannonhalmára öreg és beteg rendtársaihoz a papi otthonba, s fölkereste ilyenkor ott élő volt bencés tanárait is. Adja meg neki Urunk a hűséges szolgáknak ígért jutalmat! Confrater FEHÉR TAMÁS OCist. (1911—1980) Még túl fiatalon ahhoz, hogy eltávozzék körünkből, de már túl öregen ahhoz, hogy ehhez a folyton változó világhoz tovább alkalmazkodjék, ment át közülünk az örökkévalóságba Tamás atya. 1911. márc. 31-én született Tápiószelén. Fiatal szerzetesével két helyhez fűződtek: Zircen kapta szerzetesi lelkű-letét, és Székesfehérvárott működött hosszabban mint szerzetestanár és pap 1947-ig. Csodálatosan egyesítette magában a komoly, lelkiismeretes paptanár munkás szellemét a melegszívű nevelő, rendtárs és jóbarát jellemvonásaival. Vándorútja 1948-ban kezdődött. 1949 januárjában érkezett Amerikáiba. Négy évig élt Wisconsinban, majd jó pár évig a dallas-ft. worth-i egyházmegye területén működött papi, káplánt és tanári minőségben. 1960-tól 1963-ig novicius- mester volt az akkor újonnan alapított dallasi ciszterci monostorban. 1963—1975-ig a dallasi ciszterciek középiskolájában tanított történelmet és földrajzot. Mint tanár mindvégig képezte magát, mint nevelő, mindig kereste azokat az új utakat, amelyekkel diákjait könnyebben elérte és a tananyagot vonzóbbá tudta tenni. Meleg humora mögött mély lelkiség, rendíthetetlen hit és az isteni hivatáshoz való hűséges ragaszkodás lakott. Élete sok ember számára jelentett példabeszédet az isteni szeretet hűségéről. Confrater KELETI KÁLMÁN (1890—1979) Született Katafán (Vas m.) 1890. márc. 23-án. Volt már egy másfél évvel idősebb bátyja. Édesapja kántortanító volt. Mélyen vallásos volt a család. Az édesapa különös gonddal nevelte a komoly, becsületes életre, nemcsak példával és szóval, de minden 103
